BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Négy képviselő jutott be a parlamentbe

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Négy képviselő hallgatta Trócsányi Lászlót, amikor elkezdődött a mai parlamenti ülés. A hét utolsó parlamenti munkanapján a végrehajtásról és az erőszak elleni törvényekről folyik a vita.

Az ülés kezdetén - amikor kevesebb képviselő volt bent az ülésteremben, mint ahány parlamenti frakció van - az igazságügy-miniszter beszélt arról: közvetlen állami állami felügyelet alá kerül a feladatellátás. A végrehajtói kinevezés a jövőben nem határozatlan, hanem meghatározott időre, 7 évre szól majd. A végrehajtóknak és a végrehajtó-helyetteseknek - ha ezzel nem rendelkeznek - 2022-ig jogi diplomát kell szerezniük és közben folyamatosan igazolniuk kell tanulmányi előremenetelüket - ismertette a javaslatot Trócsányi László.

Bárándy Gergely leszögezte, hogy az MSZP képviselőcsoportja nem támogatja a Ház előtt fekvő javaslatot, amellyel szemben elvi problémáik vannak. Hangsúlyozta, semmiféle hibrid rendszert nem fognak támogatni. Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka bejelentette, pártjuk támogatni fogja a javaslatot, amelybe több elképzelésüket is beépítették és úgy gondolják, hogy az indítvány előrelépést jelent.

Schiffer András (LMP) kiemelte: a javaslat előrelépés, de fel kell számolni azt a helyzetet, hogy önálló vállalkozóként azt csinálnak bírósági végrehajtók, amit akarnak. Ki kell mondani, hogy ezt államosítani kell - folytatta.

Ezután a gyerekek ellen elkövetett nemi erőszak elleni egyezményről, majd a kapcsolati erőszak elleni stratégiáról folyt vita. Az igazságügyi tárca nevében Répássy Róbert fontos feladatnak nevezte az egészséges testi és lelki fejlődés biztosítását, a védelem megszervezését, a veszélyeztetettség megelőzését. Ennek egyik eszközeként a büntetőjogot jelölte meg.

Petneházy Attila, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: a társadalom semmilyen szigorítást nem tart túlzónak. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka Úgy vélte: mindennek az alapja a jelzőrendszer jó működése, az óvodai, iskolai, oktatási szakemberek, védőnők, gyermekorvosok, rendőrök és bírósági szakemberek együttműködése. Értékelése szerint Magyarországnak e téren sok tennivalója van. Apáti István (Jobbik) előremutatónak tartotta az előterjesztést, ugyanakkor úgy ítél meg: a törvényjavaslat elfogadásával "nem pipálható ki a kérdés", azzal komolyan kell foglalkozni.

Szél Bernadett (LMP) szerint éppen ideje volt az egyezmény ratifikálása, mert állítása szerint Magyarországon minden tízedik gyermeket éri szexuális inzultus. Rámutatott arra is: a prostituáltak átlagosan 14 éves koruktól kerülnek ilyen élethelyzetbe. Alaposan meg kell vizsgálni, miért működik ilyen rosszul a gyermekvédelem rendszere - értékelte, hozzátéve: sokan - pedagógusok, védőnők - nem ismerik fel a gyermekbántalmazást, vagy bizonytalanok abban, mit kell tenniük. Ennek ellenére szerinte a kormány nem lép fel hatékonyan a probléma ellen.

Harrach Péter hozta be ebbe a vitába a menekültkérdést: a KDNP-s képviselő arról beszélt, hogy a menekültek Skandináviában mennyi erőszakot követnek el - később azt is felhozta, hogy a családon belüli erőszak esélyét állítólag csökkenti, ha a gyereket a házasságban élő, vér szerinti szülei nevelik.

A nap további részében az egészségügyi alapellátásról, gyermekvédelmi és szociális, végül felsőoktatási törvényekről vitáznak a képviselők.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.