Parlament: Több tévéadó lesz ingyen, elnevette egy képviselő a felszólalását
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságOlyat sem gyakran láthattunk eddig a Parlamentben, hogy egy képviselő a nevetésről nagyjából képtelen legyen folytatni a felszólalását, most az MSZP-s Kunhalmi Ágnes ezt is bemutatta. A képviselőnek is nehéz lehetett elsőre a törvényjavaslat címét felolvasni: persze tényleg sokan belebonyolódnának abba a címbe, hogy "a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről, a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról, illetve a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről" - nagyjából eddig jutott el Kunhalmi, amikor nem tudta tovább folytatni, csak annyit mondott, hogy pártja támogatja a javaslatot.
A napot még reggel a víziközmű-szolgáltatással összefüggő törvények módosításával kezdték. Szabó Zsolt államtitkár közölte: idén több uniós közműfejlesztés zárul le, de az engedélyezés olyan hosszú, amely meghaladja a próbaüzem időszakát is. Több hónapról 45 napra csökkenne annak az eljárásnak az időtartama, amely után üzembe lehet helyezni a víziközmű-szolgáltatási rendszert. Az államtitkár elmondta, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatáskörébe kerül a díjmegállapítás, így akár már a próbaüzem alatt nagyon gyors és a kiszolgálói díjakat pontosan megállapító rendszert vezethetnek be. Az energiahivatal elnöke arra is felhatalmazást kap, hogy például a használati díjakat, a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét megállapítsa - ismertette a javaslatot.
Heringes Anita (MSZP) szerint a szolgáltatóknál 20-25 milliárd forintos bevételkiesést okozott 2013 után a kormánypártok átgondolatlan törvénykezése. Szerinte az államnak át kellene vállalnia a felelősséget a kiesésekért. Kepli Lajos (Jobbik) elmondta, hogy támogatják a javaslatot, bár tudják, az nem oldja meg az ágazat minden problémáját, de közelebb viszi a magyar embereket a jobb megélhetéshez.
Beletonfüreddel is számolnak
Balatonfüreddel bővül a 2017-es vizes világbajnokság helyszíneinek köre, és újabb ingatlanokra is kiterjesztik a világbajnokság megrendezéséről szóló törvény hatályát - mondta a fideszes Tuzson Bence az előterjesztés általános vitájában. Az általa és Kósa Lajos által benyújtott javaslatról közölte, fontos, hogy egy kézbe kerüljön a rendezés, ezért már létrejött egy nonprofit kft.
Hiszékeny Dezső (MSZP) arról beszélt: most további 50 ingatlant sorolnak fel a törvény részeként, egyedi, különleges jogosítványokkal, földhasználati és egyéb jogosítványokat, kisajátítás lehetőségét rögzítenék, de időbeli hatály nélkül. Nem biztos az sem, hogy valamennyi felsorolt ingatlanra szükség van - emelt kifogást, és azt kérte, maradjon meg az az együttműködés, ami az első törvénynél megvolt.
Szilágyi György, a Jobbik vezérszónoka szóvá tette, hogy hiányoznak a garanciális elemek, azaz annak megjelölése, hogy a beruházás veszélybe kerülése esetén milyen eszközök állnak rendelkezésre. Szerinte az előterjesztők biankó csekket kívánnak aláíratni.
Átírják az állami vagyon törvényét
Ezután az állami vagyonról kezdtek vitát. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: a kormány azt javasolja, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elektronikus árverési rendszert építsen ki, amellyel rugalmasan és folyamatosan értékesítheti az eladásra szánt állami vagyont, különös tekintettel a jelenlegi eljárások során nehezen hasznosítható ingóelemekre. Szakács László MSZP-s vezérszónok arról beszélt, hogy a vagyonkezelő jelenleg 742 millió forintnyi ingóvagyont őriz, és bízik benne, hogy a kialakítandó elektronikus árverési rendszer költsége nem fogja meghaladni e kezdő árukészlet értékét. A szocialista politikus kritizálta azt a kezdeményezést, hogy a nemzeti közműszolgáltatót és a központi adatgyűjtőt is bevonják a Miniszterelnökség alá. Hegedűs Lorántné (Jobbik) úgy értékelte, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter igen nagy felhatalmazást kap az állami vagyonnal kapcsolatban, "a szabad rablás az ő hatásköre lesz", zabrálást bármikor elrendelhet.
Felszámolás az Illatos út botránya után
A csődeljárásról és a felszámolásról is új szabályokat hoznának. Fónagy János expozéjában kiemelte: a kormány elkötelezett a Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti telephelyén kialakult környezeti problémák gyors, szakszerű és hatékony rendezésére, amely állami források bevonását teszi szükségessé.
Tukacs István, az MSZP vezérszónoka szerint meg kell oldani egy, a fővárosban előállt problémát, amelyhez állami szerepvállalás szükséges. Az erre vonatkozó pontot helyesnek nevezte, és kiemelte: a konkrét ügyet a beterjesztett jogszabállyal meg lehet oldani. A Jobbik álláspontja egyelőre tartózkodó, mert furcsának tartják, miért kell az eredeti javaslathoz képest módosítani a zárt tárgyalásos eljárás szabályait. Miért van szükség arra, hogy környezetvédelmi okokból nem nyilvános pályázat útján értékesítsék a felszámolás alatt lévő céget? - kérdezte Kepli Lajos.
Új szabályok az emissziókereskedelemről
A következő vita elején Szabó Zsolt államtitkár kifejtette: az emissziókereskedelmi rendszer kvótabevételeihez kapcsolódó törvénymódosítási javaslatnak több eleme is van. Így a kvótabevételek felhasználási célját meghatározó két ágazati törvény koherenciájának megteremtése a költségvetési rendelkezésekkel; deregulációval kapcsolatos feladatok; valamint nemzetközi akkreditáló szervezetek elismerése.
A jobbikos Kepli Lajos is úgy nyilatkozott, jelen állás szerint támogatják az indítványt, de kíváncsian várják, hogy a kvótabevételekkel kapcsolatos források hogyan fognak hasznosulni.
Az MSZP és az LMP nem támogatja az előterjesztést. A szocialista Demeter Márta azzal indokolt, hogy a kormány kvótaértékesítési gyakorlata elhibázott, emiatt kevés volt az ebből befolyó bevétel, pedig a valódi rezsicsökkentés szerinte az lenne, ha ebből minél több pénzt lehetne panelprogramra fordítani. Az LMP-s Schmuck Erzsébet pedig azt mondta, a hiányosságai miatt nem támogatják a kormány javaslatát. Szerinte a kabinetnek a kiotói egységekkel való kereskedelme és a bevételek felhasználása átláthatatlan, ellenőrizhetetlen.
Mi változik a fogyasztóvédelemnél?
A fogyasztóvédelemről szóló törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosításának általános vitájában Tóth Csaba (MSZP) a békéltető testületek mint alternatív vitarendezési fórumok fontosságát hangsúlyozta. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azon véleményének adott hangot, hogy a fogyasztóvédelem nem működik megfelelően, komoly hiányosságok vannak például a pénzügyi békéltető testületek működése esetében. Schmuck Erzsébet azt mondta,:az LMP már többször javasolta kiterjeszteni a fogyasztó jogi fogalmát a kis- és közepes vállalkozásokra.
Információszabadság a képviselők előtt
Az információs önrendelkezési jogról, az információszabadságról és a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény módosításának vitájában Kara Ákos elsősorban uniós jogharmonizációval magyarázta az előterjesztést. Hozzátette: a javaslat célja, hogy az állami adatokhoz jelenleginél nagyobb körben, egyszerűbben és olcsóbban jussnak hozzá a vállalkozások.
Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a kormány nyűgnek, nemzetközi intézmények felesleges akadékoskodásának tekinti az unós irányelv változását. Kijelentette: olyan adatokról van szó - például a minisztériumok költései - amelyek nem az állam tulajdonát képezik, hanem az emberekét. Staudt Gábor (Jobbik) a többi közt azt bírálta, hogy a kabinet az utolsó pillanatban, a határidő előtt néhány nappal ülteti át uniós irányelvek tartalmát a magyar jogrendbe. Közölte ugyanakkor: az előterjesztés célja az adatokhoz való hozzájutás egyszerűbbé, a költségek tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá tétele.
Több adót kaphatunk ingyen
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvény módosításának célja, hogy összhangba hozza a műsordíjfizetés szabályait és bővítse az ingyenesen fogható adók számát - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a következő vita során. Kara Ákos hangsúlyozta, hogy ma több százezer háztartásban csak a nyolc ingyenesen fogható csatornát nézik, ezért az ingyenes földfelszíni sugárzásra nagy az igény. Általánosan elterjedt, hogy a szolgáltatók hátrányos szerződéseket kötnek azokkal a csatornákkal, akik ingyenesen is sugároznák adásukat - emelte ki. A korlátozás lehetőségének megtiltásával rövid idő alatt akár két-három új csatorna is megjelenhet az ingyenesen fogható adások között - közölte. A törvényjavaslat másik célja szerinte az, hogy a jelentős befolyásoló erejű, népszerű és nagy reklámbevételű kereskedelmi csatornák ne juthassanak indokolatlan pluszbevételekhez a műsordíj felszámításával.
