Több mint 169,4 milliárddal támogatná a magyar állam az olimpiát
A lap szerint Athén 75 millió dollárra becsülte az olimpia biztonsági költségeit, de végül a tizenhétszeresét, több mint 1,3 milliárd dollárt fordított erre a célra 2004-ben. Pekingben 7 milliárd dollár volt ez a számla. London 1,5 milliárd dollárt szánt – még az Iszlám Állam megjelenése előtt – a terror elleni védekezésre és a bűncselekmények megelőzésére, Rio de Janeiro 1,25 milliárd dollárt tervez – derül ki a Népszabadság birtokában lévő olimpiai hatástanulmányból. A PricewaterhouseCoopers elemzése alapján a 600 ezer lakosú Vancouver – a nyárinál sokkal kisebb léptékű – téli játékok megrendezésekor egymilliárdot könyvelt el biztonsági kiadásként. 2004 óta minden rendezőváros „a többszörösét költötte a biztonságra, mint amennyit eredetileg tervezett".
Így viszont megdöbbentő, hogy a 2024-es reménybeli budapesti olimpia hatástanulmánya nem számol biztonsági költségekkel. Érzékelteti, hogy még becsülni is nehéz ezt a tételt, mert a kiadások sokszor közvetetten jelentkeznek (a rendőrség vagy a terrorelhárítás büdzséjében), és lehetetlen megjósolni, milyen kockázatok lesznek kilenc év múlva Európa közepén.
Ha az eddigi tapasztalatok valamelyest eligazítanak, akkor is 280 milliárd forintról van szó, amely hiányzik a tervekből.
Kiemelkedő lenne viszont a költségvetés hozzájárulása. A szervezőbizottság büdzséjében 605 millió dollár (169,4 milliárd forint) állami támogatás szerepel, ami a duplája az athéni tervekben megjelölt 302 milliónak. A görög állam végül kevesebb, 235 millió dollár támogatáshoz juttatta az olimpiai szervezőbizottságot. A magyar államra ennek két és félszerese hárulna.
