A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta.
2015. január–májusban
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 242 700 forint volt.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (499 300 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (145 700 forint) - derül ki a KSH közleményéből.
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 193 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, összege átlagosan 9900, illetve 9400 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 159 000 forint volt. 2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevően nem befolyásolta a nettó keresetek átlagindexét. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 165 800 forintra becsülhető. A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 255 000 forint volt.
2015. január–májusban az előző év azonos időszakához képest: A kereseteket terhelő járulékok és a személyijövedelemadó-szabályok változatlansága miatt a nettó a és a bruttó keresetek egyaránt 3,5 százalékkal emelkedtek. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 3,1, ezen belül a vállalkozásoknál 3,4, a költségvetés területén 2,5, a nonprofit szervezeteknél pedig 2,1 százalékkal nőttek a keresetek.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek – 0,2 százalékponttal – kevésbé emelkedtek, mint a keresetek.
A munkajövedelem 3,5 százalékkal volt magasabb. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,8 százalék volt - derül ki a KSH közleményéből.
