Ausztria speciális menekültövezeteket javasol

Amíg nem kapunk európai választ erre a válságra, addig senkinek ne legyen az az illúziója, hogy megoldódik – jelentette ki tegnap a macedón külügyminiszter, Nikola Poposzki a bécsi Nyugat-Balkán-konferencián, amelynek fontosságot adott az érintett országokban kialakult helyzet. Az idén másodszor megrendezett találkozó annak a folyamatnak a része, amelynek keretében a nem EU-tag balkáni országok, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia csatlakozási esélyeit kívánják erősíteni. Ezek közül azonban a mostani menekülthullámban többen is krízisterületté váltak, így nem véletlen, hogy a házigazda osztrák kancellár mellett megjelent Angela Merkel német kancellár, a két ország külügyminisztere, valamint az EU külügyi főképviselője, Federica Mogherini is.

Az alaphangot már a konferencia előtt megadta az osztrák külügyminiszter, Sebastian Kurz, aki az ORF-nek közölte, országa fontolóra veszi a migrációellenes intézkedések szigorítását, beleértve a szorosabb határellenőrzést, ha az EU nem tud egységes választ adni a problémára. Ausztriában több bevándorló van, mint Olaszországban és Görögországban együttvéve – hangsúlyozta Kurz –, a dublini rendszer nem működik, a belső határok nélküli unióhoz az kell, hogy működő határellenőrzés legyen az EU külső határain.

Az osztrák külügyminiszter a konferencián ismertette egy megoldási terv elemeit is: az érintett térségben „biztos menedékeket” kellene létrehozni, amelyeket ENSZ-mandátum alatt felálló erők ellenőriznének. Ezekben lefolytathatnák az EU-ban menedékjogot kérőkre vonatkozó eljárásokat, és a jogosultaknak biztosítanák az utat Európába. Az uniós döntéshozók elé terjesztendő osztrák tervezet szerint mind a 28 EU-tagra ki kell osztani a menekültkvótákat: ezt korábban több tagország, köztük Magyarország se fogadta el. A bővítésért felelős uniós biztos, Johannes Hahn most viszont újságírók előtt azt mondta: afelé tartunk, hogy legyen kvótamegállapodás, és a jelenlegi fejlemények fényében minden tagállam kész ezt elfogadni. Hahn figyelmeztetett: húszmillióan várnak Európa kapujában, ezen belül 10-12 millióan Szíriából.

Az európai válasz szükséges voltát tragikus bizonyítékkal támasztotta alá az osztrák kancellár: beszéde közben érkezett a hír, hogy egy holttestekkel teli magyar rendszámú furgont találtak Parndorf közelében. Feltehetőleg embercsempészek hagyták sorsukra a menekülteket. A hírre Merkel is úgy reagált, hogy Európának gyorsan meg kell oldania a problémát a szolidaritás jegyében, amit külügyminisztere, Frank-Walter Steinmeier azzal egészített ki, hogy ismerve a megoldatlan konfliktusokat, egyhamar nem lehet számítani az Európában védelmet keresők áradatának enyhülésére. Bejelentette, hogy egymillió eurós támogatást nyújtanak a nyugat-balkáni országoknak, ebből 600 ezret kap Szerbia. A külügyminiszter a jövőre nézve úgy fogalmazott: biztonságos származási országnak tekintendő minden állam, amely megfelel az uniós tagjelöltekkel szemben támasztott követelményeknek. Ez azt jelenti, hogy a német külügy nem veti el a dublini rendszert, csak a reformját tartja szükségesnek.