Több EU-tagország szigorítja a határellenőrzést

Az Európai Unió tagállamai abban egyetértenek, hogy ki kell terjeszteni az uniós fellépést a menekültválság megoldására, ám ennek módjaival kapcsolatban már komoly nézeteltérések vannak – derült ki a bel- és igazságügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán. Ez hivatott dönteni az Európai Bizottság által a múlt héten ismertetett javaslatokról, ám a lapzártánk idején még zajló találkozó több résztvevői – például a visegrádi országok között hazánk is – jelezte: nem értenek egyet a menekültek áthelyezéséről szóló kötelező kvótarendszer kialakításával. Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter jelezte: a kvótarendszert nem utasítják el, ám a menekültek szétosztása csakis az úgynevezett frontországokban létrehozandó hotspotokon keresztül képzelhető el, nem káoszban és rendezetlenül.

A résztvevők elé tárt, kiszivárgott megállapodástervezet már nem is kvótákról beszél, hanem „elkötelezettségről” azzal kapcsolatban, hogy 120 ezer, az unió egyes országaiban menedékkérőt a többi tag uniós segítséggel lásson el. Az uniós döntéshozatali rendszer furcsa kanyargását mindenesetre jól mutatja, hogy a belügyminiszterek jóváhagyták azt a májusi javaslatot, amely még 40 ezer ember áthelyezéséről szólt.

A nagy különbség a két javaslat között az, hogy utóbbi esetében már Magyarországról is áthelyeznének 54 ezer embert. A Financial Times azonban úgy tudja, az új dokumentumban nincs szó Magyarországról, sem az áthelyezéssel, sem a plusz pénzügyi segítséggel összefüggésben. Utóbbit Görögországnak szánná a Tanács.

A tagországok közti bizalmatlanság jele az is, hogy a menekülthelyzetre való tekintettel Németország után az osztrákok, a csehek és a szlovákok is a belső határok ellenőrzésének ideiglenes visszaállítása, de legalábbis a határ melletti rendőri kontroll szigorítása mellett döntöttek. A schengeni rendszer „megbontását” Brüsszel nem akadályozza, ám a többször meghosszabbítható intézkedés legfeljebb két hónapig élhet.

A Tanács elfogadta azt az értékelést is, miszerint az embercsempészet elleni földközi-tengeri uniós műveletben teljesültek az első szakasz hírszerzéssel és információgyűjtéssel kapcsolatos katonai célkitűzései, így adottak a feltételek ahhoz, hogy áttérjenek a művelet második szakaszára. A csempészhajók elleni tevőleges haditengerészeti fellépés megkezdését Enrico Credendino ellentengernagy, a művelet olasz parancsnoka javasolta augusztus végén. E fellépés egyelőre még nem a líbiai parti vizeken, csupán a nemzetközi vizeken történne.

Rövid távon belső átcsoportosításokkal megoldható a migráció miatti belbiztonsági és honvédelmi kiadásnövekedés fedezése, de ha tartós marad a bevándorlóhullám, felvetődhet a költségvetés módosítása – mondta Varga Mihály nemzetgazdsági miniszter. Kifejtette: a magyar-szerb határ megerősítésére közel 30 milliárdot költött a kormány, de ebben nincs benne az egészségügyi, oktatási és rendvédelmi kiadások emelkedése, ezek tovább növelik majd az összeget. Bár a rendkívüli kormányzati intézkedéseket szolgáló tartalék jelentősen csökkent, az Országvédelmi Alap továbbra is rendelkezésre áll – tette hozzá. Varga Mihály szerint a sürgősségi támogatásként a bizottságtól kapott 6,7 millió euró kevés azokhoz az erőfeszítéshez képest, amit Magyarország tesz.

A munkaerőpiac és a migráció összefüggéséről kifejtette: a magyar gazdaságnak van még munkaerő-tartaléka, ebből kell egyelőre a gazdaság igényeit megoldani. A migránsok egy része analfabéta, a sajátján kívül semmilyen nyelvet nem beszél, így nem munkaerőt, hanem szociális többletkiadásokat jelent – fogalmazott.