BUX 41,517.26
-3.40%
BUMIX 3,904.4
-0.66%
CETOP20 1,966.33
-1.32%
OTP 9,812
-4.69%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-2.22%
+0.20%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,630
+1.88%
RABA 1,160
-0.43%
-3.88%
-3.34%
0.00%
+0.92%
-1.93%
-10.20%
0.00%
0.00%
-1.56%
OTT1 149.2
0.00%
+0.99%
MOL 2,756
-4.04%
DELTA 38.35
-3.76%
ALTEO 2,340
-1.68%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,690
-5.06%
+3.45%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
+0.96%
-3.69%
-1.13%
-1.77%
0.00%
-2.17%
-6.44%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+3.48%
NAP 1,206
-0.33%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Közélet

A magyar kormány is bíróságon támadhatja meg a menekültkvótákat

Az autóipari válság magyarországi hatásairól, a menekültkvótákról és az MTVA állami pénzeiről is szó esik a mai parlamenti ülésen.

Négynapos parlamenti ülés kezdődik ma délután. A héten átírják többek közt a villamos energiáról szóló törvényt, elkezdik a vitát Lázár János bürokráciacsökkentő csomagjáról, és nekilátnak az idei költségvetés újbóli módosításának is.

Szijjártó Péter felszólalásával kezdődött az ülés: a külgazdasági és külügyminiszter a múlt heti ENSZ-közgyűlésről tartott beszámolót. Mint mondta, az elvándorlás erősödése várható a következő években. Szerinte ha globális problémáról van szó, akkora arra globális válaszra van szükség. A magyar küldöttség egy öt pontból álló javaslatot tett az ENSZ közgyűlésén: az Iszlám Állam elleni nemzetközi erőfeszítéseket növelni kell, stabilizálni kell a helyzetet a Közel-Keleten, elsősorban a szíriai békés megoldással, világkvóták bevezetése szükséges, az ENSZ béfekenntartó műveleteit meg szükséges erősíteni, valamint a fenntartható fejlődést segíteni. Az MSZP-s Tóth Bertalan úgy reagált erre: Oroszország veszélyes szereplő a megoldásban, a kormány pedig arról akarja szerinte elterelni a figyelmet, hogy egyre nagyobb a korrupció és a szegénység. A jobbikos Gyöngyösi Márton azt emelte ki: mások nem fognak segíteni rajtunk, a magyar határvédelmet kell megerősíteni. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint a világkvóta jó irány, de kérdés, hogy Magyarország mennyire tud hitelesen fellépni ezért, amikor az európai kvótát elutasítja. A Fideszből Németh Zsolt szólalt fel: a külpolitikában közismerten atlantista képviselő arról beszélt, hogy az orosz beavatkozás valóban problémás, de arról is, hogy Aszad szíriai elnök elmozdítása nélkül kell megoldani a helyzetet. Harrach Péter pedig azt mondta: "logikus a megoldási javaslat a nemzetközi kvótáról, azonban a kötelező európai kvótát nem tudjuk elfogadni".

Kósa Lajos ma debütál a Fidesz frakcióvezetőjeként: kezdésképp arról tartott napirend előtti felszólalást, hogy az Európai Parlament liberális frakciója szerinte bosszúból el akarja venni Magyarországtól az uniós szavazati jogot. Ennél is fontosabb, hogy bejelentette: frakciójuk felkéri a kormányt, hogy lépjenek a kvótarendszer ellen - ebben szóba kerülhet az is, hogy a szlovák kormányhoz hasonlóan az Európai Bíróságon támadják meg a kvótarendszert. Szijjártó Péter neki válaszolva károsnak nevezte a kvótákról folytatott vitát, mert amíg erről volt szó, addig sem a valós megoldást keresték. Ráadásul alkalmazhatatlan a kvótarendszer is szerinte, mert az országok közt át fognak járni a menekültek.

Ha Magyarországot kormányzod, nem lophatod el a magyar emberek földjét - ezzel a címmel tartott Schiffer András napirend előtti felszólalást. Az LMP-s frakcióvezető szerint a 370 hektáros földtulajdoni maximum könnyen kijátszható, és ha privatizálják a földeket, akkor az állam kezében lévő foglalkoztatási eszközt is gyengítik. Ráadásul szerinte a magyar alkotmánnyal és a hagyományokkal is ellentétes a földprivatizáció - ezen a ponton még a Szent Korona-tant is megemlítette. Bitay Márton azt válaszolta erre: nem igaz, hogy a parlamentben nem lett volna erről szavazás. A költségvetésen nincs olyan lyuk, amit be kéne tömni az állami földvagyon értékesítésével - tette hozzá.

Hoffmann Rózsa a nyelvtanulásról mondta el a KDNP napirend előttijét. Szerinte hiba azt kérni, hogy ne kelljen a nyelvvizsga a diplomához, már a gimnáziumoknak is biztosítaniuk kell a lehetőséget a nyelvtanuláshoz. Ezért is írták elő törvényben, hogy 2020 után csak nyelvvizsgával lehessel felsőoktatásba jelentkezni. (Bár ezen a ponton nem nagyon figyelt arra, mit olvas fel, ő 2200-nak mondta 2020 helyett.) Rétvári Bence azt felelte neki: a kommunikatív kompetenciák javítása és az életkorhoz jobban illő szövegek tanítása fontos cél.

Az MSZP-s Lukács Zoltán az MTVA-nak adott újabb milliárdokról beszélt - erről egyébként holnap kezdik meg a költségvetés módosítójának tárgyalását. Az elmúlt években hatszázmilliárdot tapsoltak el "abban a hazugsággyárban, amit régebben állami televíziónak hívtunk" - fogalmazott. A kormányból L. Simon László válaszolt neki, aki szerint azt hallani, hogy tombol a gyűlölet - majd hosszan sorolta, hogy miért csökken a szegénység Magyarországon.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) azt mondta napirend előtt: a cigányság integrációja a mostani kormány csődje, a legmagasabb szinten is rejtegetik a botrányhősöket. Szerinte a kormány elvesztett "minden olyan alapot, amivel a jövőben a cigányság integrálásáról, felzárkóztatásáról hitelesen tudnának beszélni". Rétvári Bence hosszan sorolta neki, milyen társadalmi és a felzárkóztatást segítő programokat indított a kormány. Szerinte "kevés program indult az elmúlt 25 évben, amely ennyire átlátható volt", mint a Híd a munka világába program.Mielőtt nekifutottak volna a szokásos interpellációs körnek, négy új tagot választottak a Hungarikum Bizottságba, így már 16 helyett húszan fogják felügyelni a hungarikumok sorsát. Lezsák Sándor parlamenti alelnök, Simicskó István honvédelmi miniszter, Magyar Zoltán jobbikos képviselő, valamint Varga Szimeon, a bolgár nemzetiség parlamenti szószólója került be a bizottságba. Ez egyébként még mindig nem elég: nemrég úgy írták át a törvényt, hogy 21 tagja is lehet a bizottságnak, valakit tehát még mindig beválaszthatnak.

Órákon át faggatják a kormányt

A hétfő délután fő parlamenti eseménye szokásosan az interpellációk, majd egy órán keresztül azonnali kérdések, és félórán át kérdések jönnek. Az LMP-ből Schmuck Erzsébet például arról interpellált, hogy az autóipari válság érezhető lesz-e Magyarországon is. Szerinte kétséges, igaza lesz-e Varga Mihálynak, amikor azt mondja, hogy nem fogja a Volkswagen-botrány érinteni a magyar gazdaságot. Azt is megkérdezte: vállalta-e az Audi a kormánnyal kötött stratégiai partnerségi egyezségben a munkahelyek fenntartását. Tállai András államtitkár szerint az egyezség nem szerződés volt, hanem szándéknyilatkozat - csupán az együttműködés kinyilvánítása, jogi következményei nincsenek. Ahhoz, hogy a munkahelyek megmaradjanak, a kormány minden jogszerű támogatást megad a cégcsoportnak - ígérte.

Az MSZP-ből Heringes Anita és Szakács László Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől kérdezte volna meg, hogy "tényleg semmiről nem tud, hogy mi történik a minisztériumában és annak környezetében", de helyette Nagy István államtitkár válaszolt. Heringes Anita hosszan sorolta a botrányokat - kezdve a parlagfűpénzek furcsa elköltésétől egészen a most előzetesben ülő Kiss Szilárd miniszteri biztosságáig, valamint a brókerbotrányig. Nagy István válaszában megismételte a korábbi érveit: a parlagfűpénzek elköltéséről szabályosan döntöttek, a brókerbotrányban azonnal léptek, amint lehetett, Kiss Szilárd pedig sohasem volt miniszteri biztos, csak miniszteri megbízott, a büntetőügye pedig nem volt összefüggésben ezzel a munkájával.

Lesz-e átfogó vizsgálat a KEOP beruházásokkal kapcsolatban? Erről interpellált a jobbikos Hegedűs Lórántné. Ezekhez a fejlesztésekhez az önkormányzatok víziközmű-társaságokat hoztak létre, azonban gyakran már ezeknek a megalapítása is szabálytalanul történt, a pénzügyi tervezés pedig sokkal inkább szolgálta a kivitelező cég érdekét, mint a lakosságét - sorolta. Fónagy János államtitkár válaszaként elmondta, miért jó ez a fajta beruházás, és felolvasta a pályázatokkal kapcsolatos jogszabályokat. A rendszer általánosan megfelel szerinte a jogszabályoknak, az egyedi eseteket pedig, ha vannak problémák, megfelelő fórumokon elbírálják, ezért nem lesz általános vizsgálat.

Nem maradhat ki a menekültügy ezen a héten sem: a Fideszből Gyopáros Alpár készült öninterpellációval, egész pontosan azt kérdezte meg Szijjártó Pétertől, hogy "valóban ránk kényszeríti-e az Európai Unió a menekültek kvóta alapú befogadását"? A miniszter épp erre a kérdésre nem adott választ, azt azonban elmondta, hogy a közös európai határvédelemben lenne szükség elosztani, melyik állam mennyivel szálljon be a helyzet kezeléséve.

A kérdések közt az MSZP-s Varga László a Miskolc-Kassa autópályáról, a jobbikos Sneider Tamás a tűzoltók béremeléséről, az LMP-s Ikotity István pedig az MTVA-nak juttatott állami pénzekről fog beszélni.

Ha mindezen túljutottak, egy jobbikos javaslatról tárgyalnak - a kérdés az lesz, hogy tárgysorozatba vegyék-e egyáltalán a korkedvezményes nyugdíjról szóló indítványt. (Előre lehet tudni: nem fogják, de a párt ilyenkor kérheti azt, hogy legalább a tárgysorozatba vételt beszéljék át röviden.)

Öt törvényt készítenek elő szavazásra

Ma további öt törvény kerül a képviselők elé, mindegyiknél a bizottsági módosító javaslatokat tárgyalják meg. Az 50 évnél régebb ideje nem használt temetők sorsát szabályozó törvény után a villamos energia törvényéről, a bűncselekmények áldozatainak védelmét rendező EU-irányelv magyar jogba ültetéséről, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, valamint a közokiratokról és levéltárakról szóló javaslatok lesznek napirenden.

Hogyan alakult a bölcsődei férőhelyek száma?

Hollik István (KDNP) arról beszélt, hogy jövőre 2010-hez képest csaknem 40 százalékkal jut több családtámogatásra, ami mintegy 1000 milliárdos többletet jelent a gyermeket nevelőknek. Kitért arra, hogy jelentősen emelkednek a munkaalapú családtámogatások, és idén januártól jár a friss házasok adókedvezménye, a gyermek féléves korától pedig a gyed extra. Beszámolt arról, hogy az őszi ülésszakon két törvényjavaslatot tárgyalnak, amelyek a bölcsődei dolgozók munkafeltételeinek javítását célozzák. Azt kérdezte, hogyan változott a bölcsődei férőhelyek száma, hogyan támogatják a bölcsődei dolgozókat.

Rétvári Bence rámutatott: a családbarát fordulat a jogszabályok szintjén 2010-ben megtörtént. Kitért arra, hogy 2010-től ez év elejéig 28 milliárdból 6 ezer új bölcsődei férőhelyet hoztak létre, és 4900 meglévő helyet bővítettek. Öt év alatt 6288-cal bővült a férőhelyek száma, és 2018-ig ezt a számot tovább növelik. A bölcsődei dolgozók anyagi megbecsülése érdekében a jövő évi büdzsében a pedagógus életpálya tartalmazza a fedezetet a pedagógus végzettséggel rendelkezőknek. A képviselő a választ elfogadta.

Ha Magyarországot kormányzod, nem lophatod el a magyar emberek földjét - ezzel a címmel tartott Schiffer András napirend előtti felszólalást. Az LMP-s frakcióvezető szerint a 370 hektáros földtulajdoni maximum könnyen kijátszható, és ha privatizálják a földeket, akkor az állam kezében lévő foglalkoztatási eszközt is gyengítik. Ráadásul szerinte a magyar alkotmánnyal és a hagyományokkal is ellentétes a földprivatizáció - ezen a ponton még a Szent Korona-tant is megemlítette. Bitay Márton azt válaszolta erre: nem igaz, hogy a parlamentben nem lett volna erről szavazás. A költségvetésen nincs olyan lyuk, amit be kéne tömni az állami földvagyon értékesítésével - tette hozzá.

Hoffmann Rózsa a nyelvtanulásról mondta el a KDNP napirend előttijét. Szerinte hiba azt kérni, hogy ne kelljen a nyelvvizsga a diplomához, már a gimnáziumoknak is biztosítaniuk kell a lehetőséget a nyelvtanuláshoz. Ezért is írták elő törvényben, hogy 2020 után csak nyelvvizsgával lehessel felsőoktatásba jelentkezni. (Bár ezen a ponton nem nagyon figyelt arra, mit olvas fel, ő 2200-nak mondta 2020 helyett.) Rétvári Bence azt felelte neki: a kommunikatív kompetenciák javítása és az életkorhoz jobban illő szövegek tanítása fontos cél.

Az MSZP-s Lukács Zoltán az MTVA-nak adott újabb milliárdokról beszélt - erről egyébként holnap kezdik meg a költségvetés módosítójának tárgyalását. Az elmúlt években hatszázmilliárdot tapsoltak el "abban a hazugsággyárban, amit régebben állami televíziónak hívtunk" - fogalmazott. A kormányból L. Simon László válaszolt neki, aki szerint azt hallani, hogy tombol a gyűlölet - majd hosszan sorolta, hogy miért csökken a szegénység Magyarországon.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) azt mondta napirend előtt: a cigányság integrációja a mostani kormány csődje, a legmagasabb szinten is rejtegetik a botrányhősöket. Szerinte a kormány elvesztett "minden olyan alapot, amivel a jövőben a cigányság integrálásáról, felzárkóztatásáról hitelesen tudnának beszélni". Rétvári Bence hosszan sorolta neki, milyen társadalmi és a felzárkóztatást segítő programokat indított a kormány. Szerinte "kevés program indult az elmúlt 25 évben, amely ennyire átlátható volt", mint a Híd a munka világába program. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek