Egymás hegyén-hátán vannak a gyerekek a bölcsődékben

Tavaly mintegy 42 ezer kisgyermeknek a gondozását – a két alapvető intézményes ellátás közül – 736 bölcsőde és 1137 családi napközi végezte, arra az időre, amíg szüleik dolgoztak. 2008 óta a 3 évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni gondozásában egyre nagyobb teret kapnak a családi napközik. A bölcsődékben és a családi napközikben gondozott gyermekek ezer azonos korú kisgyermekre jutó együttes aránya, ha mérsékelten is, de évről évre emelkedik. Míg 2008-ban ezer 3 évesnél fiatalabb gyermekből 120, addig 2014-ben 156 járt bölcsődébe vagy családi napközibe. Ebben a növekedésben a KSH kiadványa szerint a kapacitások bővülése mellett az érintett korosztály létszámának a csökkenése is szerepet játszik.

Budapestnek és agglomerációjának kiemelkedő szerepe van a különböző bölcsődei formák és a családi napközis férőhelyek biztosításában. Az egyes megyékben a településszerkezet jelentősen meghatározza az igénybevételi lehetőségeket. A legtöbb napközbeni férőhely egyértelműen ott összpontosul, ahol törvényi kötelezettsége van az önkormányzatnak az ellátás biztosítására, illetve ott, ahol a megfelelő korú gyermekek száma és a munkalehetőségek is férőhelyigényt támasztanak.

A jellemzően nagyobb lélekszámú településekkel rendelkező alföldi térségben az országos átlagnál magasabbak a napközbeni ellátások és ezen belül is a bölcsődei férőhelykínálat és -igénybevétel mutatói. Hasonló az ellátottság a fővárosban és Pest megye népesebb településein is, ahol a rendelkezésre álló munkahelyek nagyobb száma miatt a szülők is jobban keresik a lehetőséget a gyermekek minél fiatalabb korban történő elhelyezésére.

A bölcsődét igénybe vevők aránya Vas és Komárom-Esztergom megyékben a legmagasabb, és közel minden 5. gyermek családi napközibe jár Pest és Fejér megyékben. A kistelepülések magas aránya miatt az óvoda-bölcsődei csoportok Zala, Baranya, Tolna és Nógrád megyékben elterjedtebbek. A biztos kezdet gyermekházakban gondozottaknak Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben kimagasló az aránya, ahol a településszerkezeti adottságok mellett a településen élő, hátrányos helyzetű 2 év alatti gyermekek aránya is meghatározó.

A szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elve továbbra sem tud teljes mértékben érvényre jutni. 2014-ben 2592 településen az ott élő 65 338, 3 éven aluli gyermeknek helyben nem volt hozzáférhető sem a bölcsődei, sem a családi napközis ellátás; közülük sokuknak az ellátás egyetlen más formája sem, annak ellenére, hogy további 153 településen a gyermekjóléti ellátások helyett óvoda-bölcsődei csoportokban oldották meg a gyermekek elhelyezését. A 3 évesnél fiatalabb gyermekek 22 százaléka élt olyan településen, ahol helyben nem biztosított semmilyen napközbeni ellátás.
 
2014-ben 74 olyan település volt országszerte, amelynek nem volt 3 évesnél fiatalabb lakója. Emellett 1443 olyan település is volt, ahol a 3 év alattiak száma nem érte el a 20 főt. Ezeken a településeken és azon a 340 további településen, ahol számuk 20–29 fő közötti, egyáltalán nem volt napközbeni ellátást biztosító intézmény. Azon a 90 településen, ahol a 3 évesnél fiatalabb gyermekek száma elérte az 500 főt, kivétel nélkül mindenütt működött bölcsőde.
 
A napközbeni ellátások potenciális igénybe vevői köre alapján a jelenleg is 100 százalék feletti kihasználtsággal működő kapacitások válhatnak a jövőben még szűkösebbé.
 
A bölcsődei intézménnyel rendelkező települések közül 2014-ben 174 településen 100 és 110 százalék között volt a kihasználtság, 29 településen pedig még ennél is magasabb leterheltséggel működtek az intézmények. Ez utóbbi kategóriában már egyetlen budapesti kerület sem volt, viszont a fejlett intézményhálózattal rendelkező Csongrád megyei – Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Csanádpalota – bölcsődékben kiugróan magas a kihasználtság, tehát akár további intézményekre is szükség lehet. Nagyon magas kihasználtsággal működnek továbbá a budapesti agglomerációhoz tartozó egyes települések (például Fót vagy Budaörs) bölcsődéi is.
 
A bölcsődei vagy családi napközis ellátás igénybevételét tovább befolyásolhatja a családtámogatási rendszerben beállt változás. A biztosítási jogviszonyon alapuló gyed esetében 2014-től a gyermek 1 éves kora után korlátozás nélkül lehet munkát vállalni, illetve több gyermek után egyszerre több ellátást is igénybe lehet venni. A gyed melletti munkavégzés lehetővé tételével Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben – ahol a legtöbben részesülnek ebben az ellátásban – nőhet a napközbeni ellátások igénybevétele, hiszen a gyed folyósításának feltétele az előzetesen meglévő folyamatos munkaviszony, amelyhez visszatérve a kisgyermekes anyáknak meg kell tudniuk oldani a gyermekek munkaidőben történő gondozását.

A gyermekek napközbeni ellátásait alapvetően a gyermekvédelmi törvény szabályozza, és azokat a gyermekjóléti alapellátások körébe sorolja. A szigorúan vett napközbeni ellátások esetében – bölcsőde, családi napközi és házi gyermekfelügyelet – az igénybevételi arány 2014-ben 15,6 százalékos volt.

A gyermekek napközbeni ellátásait alapvetően a gyermekvédelmi törvény szabályozza, és azokat a gyermekjóléti alapellátások körébe sorolja. A szigorúan vett napközbeni ellátások esetében – bölcsőde, családi napközi és házi gyermekfelügyelet – az igénybevételi arány 2014-ben 15,6 százalékos volt. forrás: KSH forrás: KSH -->