Növekszik a szegénység Magyarországon
Magyarországon mélyebb, több embert fenyeget és gyorsabban növekedett a szegénység az elmúlt években, mint az Európai Unióban vagy a kelet-közép-európai régió országaiban. Az Eurostat elemzése szerint tavaly az EU lakóinak 24,4 százaléka élt társadalmi kirekesztésben vagy szegénységben, ami érdemben alacsonyabb a magyar 31,1 százaléknál.
A világgazdasági válság 2008-as kitörése óta Görögországban, Spanyolországban, Cipruson, Máltán, Magyarországon és Olaszországban romlott a leginkább a helyzet, vagyis ezekben az országokban nőtt az elszegényedés kockázata. A legtöbbet Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában javult a helyzet az elmúlt hat évben, noha továbbra is Romániában és Bulgáriában pusztít leginkább a szegénység az EU tagállamai közül.
Magyarországon a válság kitörése előtt még 2,8 millió embert fenyegetett szegénység, most azonban 3 millió 40 ezer a veszélyeztetettek száma (ez már csökkenés a 2013-as 3,3 milliós rekordhoz képest). Az Eurostat adatai szerint 2008-ban még a lakosság 12,4 százalékát sújtotta jövedelmi szegénység, mára ez az arány 14,6-ra nőtt – ennyien vannak azok, akiknek a jövedelme nem érte el a medián 60 százalékát.
A válság előtti 18 százalék után mostanra már a lakosság negyedét érinti a súlyos anyagi depriváció. Az ebbe a körbe tartozóknak problémájuk lehet a hiteltörlesztéssel, nincs autójuk, nem tudnak évente egyszer nyaralni menni, alig tudnak húst enni, vagy képtelenek fedezni egy váratlan kiadást. Rossz esetben még a lakásuk megfelelő fűtéséről sem tudnak gondoskodni. A harmadik szegénységi mérőszámba, az alacsony munkaintenzitásba (ahol a felnőttek alig dolgoznak) a háztartások 12 százaléka esett bele a válság előtt is és most is.
A számok jóval rosszabbak a régiós adatoknál: Csehországban az emberek 15 százalékát fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztés, ami kevesebb mint fele a magyarnak. Lengyelország 24,7, Szlovéniában, Szlovákiában és Észtországban 20 százalék körüli az arány. Lettország és Litvánia lakóinak élete érdemben nem különbözik a magyarokétól, a románok azonban még mindig rosszabb helyzetben vannak: ott tízből négy embert veszélyeztet a szegénység.
