BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szijjártó: nyugatról jön az újabb migránsfenyegetés

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Rogán Antal letette a miniszteri esküt a mai parlamenti ülésen, később pedig szóba kerül a magán-nyugdíjpénztári vagyonok sorsa, a menekültek szűrővizsgálatra kötelezése és az NMHH gazdálkodása is.

Ma miniszter lett Rogán Antalból - a Miniszterelnöki Kabinetiroda leendő vezetője a mai parlamenti ülés elején tette le az esküt. Rogáné a harmadik Orbán-kormány tizedik minisztériuma. A kabinetiroda létrehozásáról múlt héten döntöttek, és ekkor írták át úgy a költségvetést is, hogy abban helye van az új tárcának. A már a nyáron elkészült 2016-os büdzsében egyelőre semmi jele annak, hogy eggyel több minisztérium volna, de a kormány már megígérte: hamarosan azt is módosítják.

A most kezdődött négynapos parlamenti munkahét első napján az új miniszter eskütétele előtt Szijjártó Péter beszélt a menekültügyről: ezúttal a kvótarendszer elutasítása volt a külgazdasági és külügyminiszter fő témája. Szerinte a déli határon ugyan már nem érkeznek migránsok, a következő fenyegetés azonban nyugatról érkezik a kvótarendszerrel.

A Fidesz, korábbi ígéretével szemben, nem az emberek pártjára állt, hanem összeszerelő üzemmé tette Magyarországot - erről beszélt Schmuck Erzsébet (LMP) napirend előtt. Rétvári Bence azt válaszolta neki: a zöld párt ötletei a minimumjövedelemről adóemelést hoznának.

Az MSZP-s Korózs Lajos is a szegénység elleni küzdelem világnapját választotta témájának: gyalázatnak nevezte, hogy a KSH nem publikál létminimum-kutatásokat, miközben a magyar háztartások 75 százalékának nehézséget okoz, ha egy nagyobb összegű váratlan kiadást kell finanszíroznia. Rétvári Bence szerint a képviselő önmagának mond ellent, hiszen mégis idézett KSH-adatokat (valójában a létminimum-adatokat nem fogják többé publikálni, a szegénységi adatokat igen). Rétvári azokat a korábbi adatokat idézte, amelyekből az látszik, hogy négy éve nagyobb volt a szegénység.

A KDNP-s Vejkey Imre a bürokráciacsökkentés terveit dicsérte. Szerinte az újjászervezés fő oka az, hogy "2010-ben a magyar választók megdöntötték a rendszert, és felhatalmazták a kormányt, hogy egy új társadalmi szerződést írjon". Kovács Zoltán államtitkár válaszában azt ígérte: jövőre tízmilliárd forinttal többet hagynak a magánszemélyek és a vállalkozások kasszájában az eljárások egyszerűsítésével.

Vona Gábor (Jobbik) a korrupcióról beszélt: szerinte a Fidesz korrupció tekintetében felülmúlta a szocialistákat. Ha egy párt ellenzékből kormányra kerül, akkor hiába ígérte korábban, hogy felszámolja a korrupciót, ő maga is korrupttá válik - mondta, majd megígérte, hogy ha kormányra kerülnek, felszámolják a korrupciót. L. Simon László államtitkár azt válaszolta neki: vagdalkozás helyett nevezzen meg cégeket, tegyen feljelentéseket. "Ez a parlamenti többség az, amely függetlenítette magát az oligarcháktól" - tette hozzá.

Működik a magyar határzár - ezzel kezdte napirend előttijét Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője szerint most, hogy teljes a déli határszakaszokon a határzár, mögötte pedig katonák és rendőrök állnak, az illegális határátlépések száma drámaian lecsökkent.Ma délután három órán át faggatják a kormányt a képviselők: előbb két órás interpellációs blokkot tartanak, majd egy órán keresztül jöhetnek az azonnali kérdések.

Lukács Zoltán (MSZP) arról interpellálta Orbán Viktort: mivel indokolja az állami cégvezetők béremelését? Ha pofátlannak tartották 2010-ben a kétmillió forint feletti fizetéseket az állami cégeknél, akkor most ugyanezeknél a vállalatoknál az ötmillió forint feletti béreket minek nevezné? - tette fel a kérdést. A miniszterelnök helyett L. Simon László válaszolt, aki azt mondta: 2010-et megelőzően volt igen magas az állami vállalatok vezetőinek fizetése. A államtitkár az ÁSZ-elnökre hivatkozott, aki azt mondta: hatékonyabb lehet az állami cégek működése, ha jobban megfizetik a vezetőket.

A szintén MSZP-s Tóth Csaba a Városliget sorsát választotta témájának. Rétvári Bence azt felelte neki: ha régen mindenki úgy gondolkodott volna, mint most a szocialisták, akkor a Városliget környékén sem a Szépművészeti Múzeum, sem az Állatkert, de még a Hősök tere sem épült volna meg. A Városligetnek mindig is része volt a kulturális funkció - mondta.

A jobbikos Szilágyi György a sportban lévő korrupcióról interpellált. A legjobb példa erre szerinte a felcsúti, ahol 3,8 milliárd forintból egy szuperstadion épült, majd a tao-n keresztül közel 9 milliárd forint vándorolt a klub alapítványához. Rétvári Bence azt válaszolta neki: az, hogy kik kerülnek a sportegyesületek vagy a szövetségek élére, az nem a kormány döntése. Szerinte Szilágyinak annyi a baja, hogy nem Jobbikhoz kötődő politikusok vezetik a klubokat és a szövetségeket. A Jobbik másik interpellációját Apáti István mondta el, szintén a korrupcióról, méghozzá az online pénztárgépek rendszerét kialakító cégekről - Tállai András erre válaszolta azt: "az még nem korrupció, hogy egy cégnek az árbevétele egy állami jogszabály-átalakítás miatt növekszik".

Az LMP-s Széll Bernadett azt a kérdést tette fel: hány embert kárpótoltak azok közül, akiket kirúgtak, hogy visszavegyék közmunkásként. Összesen 2303 emberről tudunk, akiknek így szüntették meg a munkaviszonyát - idézte a Belügyminisztérium adatait. Pogácsás Tibor erre a kérdésre nem válaszolt, helyette arról beszélt: jelen pillanatban nincs lehetőség arra, hogy mindenki közmunka nélkül is munkához jusson. A cél az, hogy minél többen visszakerülhessenek az elsődleges foglalkoztatásba - tette hozzá.

Utána több törvényjavaslat bizottsági beszámolóit vitatják meg - ezekről holnap délelőtt szavaznak. Sorra fognak kerülni a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2011 és 2015 közti beszámolói; a kérdésről, hogy mire költötték el az államosított magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, nemrég egy rekordrövid ülést tartottak, csak nyolc képviselő akart hozzászólni a témához. Szintén a mai programon szerepel a menekülteket szűrővizsgálatra kötelező egészségügyi törvény, valamint tőkepiaci és biztosítási szabályok vitája. Ha ezeken túljutottak, az NMHH-ra térnek át: előbb a szervezet 2014-es beszámolóját, majd a 2016-os költségvetését vitatják meg.

Az MSZP-s Korózs Lajos is a szegénység elleni küzdelem világnapját választotta témájának: gyalázatnak nevezte, hogy a KSH nem publikál létminimum-kutatásokat, miközben a magyar háztartások 75 százalékának nehézséget okoz, ha egy nagyobb összegű váratlan kiadást kell finanszíroznia. Rétvári Bence szerint a képviselő önmagának mond ellent, hiszen mégis idézett KSH-adatokat (valójában a létminimum-adatokat nem fogják többé publikálni, a szegénységi adatokat igen). Rétvári azokat a korábbi adatokat idézte, amelyekből az látszik, hogy négy éve nagyobb volt a szegénység.

A KDNP-s Vejkey Imre a bürokráciacsökkentés terveit dicsérte. Szerinte az újjászervezés fő oka az, hogy "2010-ben a magyar választók megdöntötték a rendszert, és felhatalmazták a kormányt, hogy egy új társadalmi szerződést írjon". Kovács Zoltán államtitkár válaszában azt ígérte: jövőre tízmilliárd forinttal többet hagynak a magánszemélyek és a vállalkozások kasszájában az eljárások egyszerűsítésével.

Vona Gábor (Jobbik) a korrupcióról beszélt: szerinte a Fidesz korrupció tekintetében felülmúlta a szocialistákat. Ha egy párt ellenzékből kormányra kerül, akkor hiába ígérte korábban, hogy felszámolja a korrupciót, ő maga is korrupttá válik - mondta, majd megígérte, hogy ha kormányra kerülnek, felszámolják a korrupciót. L. Simon László államtitkár azt válaszolta neki: vagdalkozás helyett nevezzen meg cégeket, tegyen feljelentéseket. "Ez a parlamenti többség az, amely függetlenítette magát az oligarcháktól" - tette hozzá.

Működik a magyar határzár - ezzel kezdte napirend előttijét Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője szerint most, hogy teljes a déli határszakaszokon a határzár, mögötte pedig katonák és rendőrök állnak, az illegális határátlépések száma drámaian lecsökkent. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.