Az erő Clintonnal van
Biztosra ment Hillary Clinton: a most tartott demokrata elnökjelölti vitán szinte egyáltalán nem foglalkozott pártbeli riválisaival, már a republikánus jelölteket támadta és saját elnöki programjáról beszélt. Clintonnak jól láthatóan nem érdeke újabb vitákat indítani a Demokrata Párton belül, bőven elég neki, ha megtartja a mostani óriási előnyét - nem is ment neki olyan keményen a két pártbeli riválisának, mint tehette volna.
Pedig lett volna miben egymásnak ugrani: a héten derült ki, hogy Bernie Sanders stábja hozzáfért Clintonék választói listájához. Sanders - aki azt állítja, hogy nem használták fel a listát semmire, és egyébként is csak egy azóta már kirúgott, a ranglétra alján lévő stábtagjuk szerezte ezeket meg - látványosan bocsánatot kért Clintontól és a saját támogatóitól is. "Nem ilyen fajta kampányt folytatunk" - mondta.
A pártbeli egységet azonban igyekeznek megőrizni a jelöltek - sőt, sokak szerint maga a pártvezetés is arra játszik, hogy minél kevesebb belső töréssel menjen le a belső kampány, miközben a republikánusoknál még mindig 14 jelölt harcol egymással. Nehezen utalhat másra legalábbis, hogy ezt a vitát is olyan időre tették, amikor csak a legjobban érdeklődők nézhették: a karácsony előtti szombat este semmiképp nem az az időpont, amikor amerikaiak tömegei ülnének a tévék előtt, hogy politikai músorokat nézzenek.
A három demokrata jelölt elsősorban a nemzetközi politikával foglalkozott. Clinton például az Iszlám Állam toborzójának nevezte Donald Trumpot, aki szerinte csak a terroristákat segíti, amikor minden amerikai muszlimot listázni akar, a külföldieket pedig be sem engedné az országba. Szóba került Szíria is: Clinton szerint el kellene mozdítani Bassar al-Aszad elnököt, és az amerikaiaknak átvenni az irányítást, hogy ne legyen hatalmi vákuum. Sanders erre azt mondta: könnyű megszabadulni a diktátoroktól, de arra is gondolni kell, mi fog történni másnak. Ezért szerinte előbb az Iszlám Államot kellene legyőzni. Abban mindhárom jelölt egyetértett, hogy a muszlim ameriak segítségével kell meggátolni a hazai radikalizálódást.
A harmadik jelölt, Martin O''Malley ezúttal sem várhat áttörést a vitától a kampányában - a két esélyesebb jelölt mellett hiába tart jó beszédeket, nem hiszik el róla a párt szimpatizánsai sem, hogy eséllyel indulhat a jelöltségért, a kérdésnek most leginkább az tűnik, hogy mikor száll ki a kampányból.
A Washington Post a vita után készített közvélemény-kutatást, a válaszadók 54 százaléka szerint Clinton nyerte a vitát. Ez nem tűnik túl nagy előnynek, de Clintonnak a mostani helyzetben nem is tökrevernie kell a párton belüli riválisait, hanem a párt egységét megtartva biztosra menni az előválasztásokon, és csak arra figyelni, hogy ne hibázzon nagyot. A Huffington Post még a vita előtt 29 közvélemény-kutató adataiból úgy számolt: Clintonnak 56,3, Sandersnek 28,9, O''Malley-nak pedig 3,0 százalékos a népszerűsége. A demokrata jelöltek minden elképzelhető párosításban legyőznék a republikánus ellenfelüket, ha most tartanák a választást - Clinton például Trumpnál 9, Ben Carsonnál 7, Jeb Bushnál 6, Marco Rubiónál 4 százalékkal erősebb, Sanders 6 százalékponttal verné Trumpot.
