Elfogadták a vitatott francia alkotmánymódosítást

A tavaly november 13-i párizsi terrortámadásokra válaszul Francois Hollande államfő által kezdeményezett reform két fő javaslata a rendkívüli állapot szabályozása az alkotmányban, valamint a terrorizmusért elítéltek bizonyos körülmények közötti megfoszthatósága francia állampolgárságuktól.

Az 577 tagú alsóházban 317 képviselő támogatta az alkotmányreformot, 199-en szavaztak ellene, 51-en pedig tartózkodtak.

A jobboldali többségű szenátus elé márciusban kerül a szöveg, az alkotmánymódosítás végleges elfogadásához a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülésén a képviselők és szenátorok háromötödös támogatására lesz szükség, ami egyelőre a második passzus okozta megosztottság miatt bizonytalan.

A kellő számú szavazat csak abban az esetben lesz meg, ha az ellenzéki jobboldal és a centristák egy része is támogatja a reformot, a szocialisták pedig nem megosztottak. Ez viszont a második passzusról kedd este rendezett nemzetgyűlési szavazás után, amelyen csekély többség támogatta a szöveget, egyre elérhetetlenebbnek tűnik.

Manuel Valls miniszterelnök ugyanakkor elégedettségének adott hangot a nemzetgyűlési szavazás után, és úgy vélte, hogy a reformot a kongresszus többsége, azaz a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülése is el fogja fogadni. A voksolás előtt a miniszterelnök arra figyelmeztette a kormánypárti képviselőket, hogy ha nem szavazzák meg az alkotmánymódosítást "nehéz helyzetbe hozzák a kormányt és kisebbségbe taszítják a köztársasági elnököt".

Jóllehet a reformot támogató szocialisták többségben vannak, a kormánypárti baloldalt továbbra is megosztja a második passzus, Bernard Accoyer, a nemzetgyűlés korábbi jobboldali elnöke szerint pedig "elérhetetlen cél" a háromötödös többség megszerzése.

Kedd este Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter, a baloldal egyik legnépszerűbb politikusa "rossz érzésének" adott hangot a francia közéletben kialakult vita miatt, amelyet a második passzus váltott ki. Az elfogadott szöveg szerint az állampolgárságtól való megfosztás kiegészítő büntetés, amelyet egy büntetőbíró szabhat ki a nemzet alapvető érdekeit sértő vagy terrorista bűncselekmények esetében.

Bírálói szerint minden ilyen törvény eleve megbélyegezheti a kettős állampolgársággal rendelkező franciákat, így például az afrikai volt francia gyarmatokról származókat. A nemzetközi jog szerint pedig egyetlen állam sem teheti hontalanná saját polgárait.

Az alkotmánymódosítás első passzusa a rendkívüli állapot szabályozásáról rendelkezik. A jelenlegi érvényben lévő, 1955-ben elfogadott és tavaly novemberben szigorított törvényhez hasonlóan a maximálisan 12 napra kihirdethető rendkívüli állapotot csak a parlament hosszabbíthatja meg egy olyan törvénnyel, amelyben annak időtartamát szabályozza. A hosszabbítás maximum négy hónapig tarthat, s csak egy újabb parlamenti szavazással újítható meg.

A szenátus egyébként kedden jelentős többséggel elfogadta a párizsi merényletek éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot további három hónapos meghosszabbításáról szóló törvénytervezetet, amelyet a kormány részéről a fokozottnak ítélt terrorfenyegetettséggel indokoltak, a nemzetgyűlés pedig február 16-án vitatja meg a javaslatot.

A rendkívüli állapot - amely lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy házi őrizetben tartson minden olyan embert, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet, éjjel-nappal házkutatást tarthat bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendelhet el - várhatóan május végéig lesz érvényben, s két héttel a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság előtt ér majd véget, amelyre több százezer szurkolót várnak a világ minden tájáról.