Alig több, mint egy nap leforgása alatt elfogadta a parlament a fideszes Bánki Erik javaslatát, amely titkosítja az MNB által tulajdonolt gazdasági társaságok és alapítványok adatait, egyúttal emeli a jegybanki vezetők fizetését, valamint vezető tisztségviselőinek díjazását. A Matolcsy Györgynek járó eddigi 2,5 millió forint körüli havi bér 5 millióra, az alelnököké 4,5 millió forintra emelkedik, a monetáris tanács tagjai havi 3 milliót kapnak, ahogy a felügyelőbizottság tagjai is. Az fb-elnök Papcsák Ferenc tiszteletdíja 1,2 millióról 3,5 millióra nő.
A javaslatot Bánki tegnap adta be, ma pedig kivételes eljárásban már el is készül a törvény. A parlamenti ülés délelőttje erről az indítványról szólt: első napirendi pontként megtartották az összevont vitát, majd amint ezzel végeztek, kezdődnek a szavazások.
"Lehetőséget adunk a jegybanknak, hogy veszély esetén meg tudja védeni a nemzeti érdekeket" - így mutatta be Bánki Erik a törvényjavaslatot. Szerinte ha ki kéne adni minden adatot az alapítványokról, akkor azzal a piaci versenyben kerülnének hátrányba. Az MNB vezetői bérezésének megváltoztatása pedig szerinte az EU irányelvei alapján is indokolt. Az ellenzék részéről az MSZP-s Bárándy Gergely úgy foglalta össze a kifogásokat: alkotmányellenes a titkosítás, a versenyhátrányba kerülés nem indokolja az adatok teljes titkosítását, a vezetői fizetéseket pedig addig nem kéne az uniós szintre emelni, amíg az orvosok vagy tanárok fizetése nincs ott.
A mai ülésen döntöttek még a tao-törvény átírásáról - így lehet majd az olimpiai pályázatot is támogatni a tao-pénzekből -, a postatörvényről, valamint a Ptk. hatályba lépésével kapcsolatos szabályokról. Ez utóbbi ad haladékot a kisebb kft-knek: azok, amelyeknek a jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot, idén március közepe helyett 2017. március 15-éig lehetnek kötelesek a törzstőkét megemelni vagy átalakulni. Ezen kívül több nemzetközi szerződésre bólintottak ma rá a képviselők.
A nap másik fontos témája az oktatásügy lesz: az MSZP javaslatára tartanak vitanapot az oktatás helyzetéről. Az előzetes terv szerint kora délutánról kilenc órán át folyhat a vita az oktatásról.
"Amikor arról beszélünk, hogy az iskolákban ez-az hiányzik, akkor 17 százalékban beszélünk az állam felelősségéről, a többi az önkormányzatok, az egyházak vagy magánkézben van" - mondta a miniszter az MSZP kérésére összehívott parlamenti vitanapon. Szerinte a problémák abból erednek, hogy 2010-ben az önkormányzati fenntartású iskolarendszer az összeomlás közelébe került. Üzent a tüntető és sztrájkoló pedagógusoknak is: mint mondta, a megoldást az jelentheti, ha tárgyalnak a kormánnyal.
"A panaszt, amikor a diákok azt mondják, hogy túl sokat kell tanulni, szerintem a helyén kell kezelni" - mondta a miniszter.
"Amikor arról beszélünk, hogy az iskolákban ez-az hiányzik, akkor 17 százalékban beszélünk az állam felelősségéről, a többi az önkormányzatok, az egyházak vagy magánkézben van" - mondta a miniszter az MSZP kérésére összehívott parlamenti vitanapon. Szerinte a problémák abból erednek, hogy 2010-ben az önkormányzati fenntartású iskolarendszer az összeomlás közelébe került. Üzent a tüntető és sztrájkoló pedagógusoknak is: mint mondta, a megoldást az jelentheti, ha tárgyalnak a kormánnyal.
"A panaszt, amikor a diákok azt mondják, hogy túl sokat kell tanulni, szerintem a helyén kell kezelni" - mondta a miniszter. -->
