Közélet

Kikaphatnak a macedón politikusok az EU-tól

Az Európai Unió szankciókat fontolgat olyan macedón politikusok ellen, akik akadályozzák az immár két éve húzódó macedóniai belpolitikai válság megoldását - közölte csütörtökön egy névtelenül nyilatkozó uniós tisztségviselő.

Az illetékes szerint ezek a büntetőintézkedések beutazási korlátozást és vagyonbefagyasztást is magukban foglalnának.

Az uniós tisztségviselő kijelentette, az Európai Unióval folytatott párbeszéd előfeltétele, hogy Gjorge Ivanov macedón elnök vonja vissza a belpolitikai válságot okozó lehallgatási botrány gyanúsítottjai, vádlottjai és elítéltjei számára életbe léptetett amnesztiarendeletet.

A 2014-es választások óta tartó belpolitikai válság rendezésének reményében Ivanov múlt kedden bejelentette, hogy kegyelemben részesít ötvenhat ellenzéki és kormánypárti politikust. A döntés azonnal elégedetlenséget váltott ki, heves tiltakozások robbantak ki Szkopjéban.

"Rendkívül aggasztó a jelenlegi kormány rövidlátása. Az EU szankciókat fontolgat a válság rendezését gátló politikusok ellen. Macedónia nemzetközi elszigetelődés felé tart" - mondta az illetékes.

A neve elhallgatását kérő tisztségviselő azt követően beszélt erről, hogy Maja Kocijancic, az Európai Bizottság szóvivője bejelentette, lemondták a macedóniai belpolitikai válság megoldását célzó, Bécsbe tervezett pénteki tárgyalásokat.

A tervek szerint Johannes Hahn uniós bővítési biztos, valamint három európai parlamenti képviselő közvetítésével rendezték volna meg a macedón pártok képviselői közötti találkozót az osztrák fővárosban. A legfőbb ellenzéki pártnak számító Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) azonban végül közölte, csak abban az esetben vesznek részt a bécsi tanácskozáson, ha az államfő visszavonja az amnesztiáról szóló vitatott döntését.

A macedón belpolitikai válság már a 2014-es választások után elkezdődött a kétmilliós balkáni országban, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg a kormánypárti, jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártját (VMRO-DPMNE) és Nikola Gruevszki akkori kormányfőt. A múlt év elején a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg Zoran Zaevet, az ellenzéki Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség elnökét.

Ezt követően Zoran Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a VMRO-DPMNE az elmúlt években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját.

Nemzetközi nyomásra végül tavaly júniusban megállapodást írt alá a négy legnagyobb macedón párt, amelynek részeként a majdnem tíz éve hatalmon lévő Gruevszki is lemondott. Az országban június 5-én előre hozott parlamenti választást tartanak, amelyet az ellenzék - a bejelentések szerint - bojkottálni fog.

Macedónia politika EU válság
Kapcsolódó cikkek