BUX 43,528.08
+1.15%
BUMIX 3,814.2
+0.49%
CETOP20 1,856.7
-0.27%
OTP 9,212
+2.63%
KPACK 3,100
0.00%
+3.06%
+1.90%
+1.16%
+0.98%
ZWACK 17,250
-1.43%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,125
-0.44%
-1.42%
+0.31%
0.00%
-1.42%
-1.31%
+2.89%
0.00%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+3.21%
MOL 2,916
+1.04%
+0.39%
ALTEO 3,020
+2.37%
0.00%
+0.78%
0.00%
0.00%
+0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
+1.65%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.42%
-0.41%
-1.96%
0.00%
+1.13%
+4.63%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
-1.40%
NAP 1,200
+0.84%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Brüsszeli büntetés a kormányablakok kampánya miatt

Még a kancellária 1,5 milliárdos közbeszerzése is megbukott a brüsszeli vizsgán, a támogatás 25 százalékát vonnák el a Rogán Antal szomszédjával lezavart ügylet miatt.

Pontosan 334,6 millió forint pénzügyi korrekciót, magyarul büntetést javasol az Európai Bizottság (EB) a Miniszterelnökség közbeszerzése miatt, amelyet a HG 360 Reklámügynökség Kft. nyert el. A Rogán Antal propagandaminiszter lakóparki szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba érdekkörébe tartozó cég 1,575 milliárd forintért vállalta tavaly a kampányt a kormányablakok népszerűsítésére. A brüsszeli revizorok indokolatlannak találták a gyorsított eljárást, azt, hogy mindössze tíz nap volt a pályázat beadási határideje.

Ez szűkíti a versenyt, és az is kérdés, miért vártak a tender kiírásával 2015. augusztusig, holott a kormányablakok fejlesztése évekkel korábban kezdődött. Azt is firtatták a revizorok, vajon milyen kampányintenzitásra lehetett szükség, hogy két hónap alatt kiszórják a pénzt a kormányablakok népszerűsítésére. A projekt 5 millió eurós büdzséje ugyanis vetekszik az öt legnagyobb hirdetési büdzséjű magáncégével, ezek egész éves kerete 5-7 millió euró – hozták fel összehasonlításul a múlt év közbeszerzési termését ellenőrző revizorok.

Csepreghy: még nincs szó büntetésről

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára cikkünk megjelenését követően küldött válaszában azt hangsúlyozta, hogy még nincs szó bűntetésről, arra egyelőre csak javaslatot tett a bizottság (Vagyis: ebből még talán lehet alkudni). Közlése szerint a jelentés "csak érdeklődő kérdéseket tett fel" a közbeszerzésről. Az államtitkár szerint ezen kívül a gyorsított és a nem gyorsított eljárás közötti különbség, hogy előbbi két héttel korábbi szerződéskötést tesz lehetővé - bár arra a kifogásra ez nem igazán válasz, hogy miért volt a pályázatra jelentkezés határideje ennyire rövid, és miért kellett ilyen gyorsan ennyire sok pénzt elkölteni.

A 25 százalékos büntetést súlyosbítja, hogy az uniós forrásokat menedzselő, a közbeszerzések csúcsellenőrzéséért felelős Miniszterelnökség eljárása akadt fenn az EB szűrőjén. A bizottsági vizsgálata célja ugyanis az volt, hogy megállapítsa, miképpen funkcionál a közbeszerzések ellenőrzési rendszere, alapvetően a kancellária közbeszerzési felügyeleti főosztálya (kff). A mintába a 2015. január–szeptemberi termésből 56 eljárás került be, és egy tucatnál vélelmeztek szabálytalanságot a brüsszeliek. Ez valamelyest jobb az egy évvel korábbi lesújtó eredménynél, akkor minden negyedik eljárással gond volt. „A rendszer működik, de van még javítanivaló” – summázta az EB az eredményt, és a négyes fokozatú skálán kettes besorolást adott Magyarországnak. Ez nem tűnik drámainak, valójában azonban akár az operatív programok felfüggesztését is elrendelhette volna az EB, 5 százalékos hibaarány felett ugyanis erre van mód.

Általánosságban olyan szabályozási furcsaságokra leltek az ellenőrök, hogy például a kff tanúsítványa nélkül nem írható ki közbeszerzési eljárás, a kontroll azonban nem terjed ki arra, mikor jelentetik meg a tendert, így egy szabályossági igazolással rendelkező ügylet is megsértheti a törvényben rögzített határidőket. Továbbra is sok a szabálytalanság a szerződésmódosítások kapcsán, sok az egyszereplős „verseny”, és a testreszabott tenderek, illetve a versenyt korlátozó műszaki előírások kiszűrésére nincs megfelelő szakmai háttér – derül ki az EB összegzéséből.

A konkrét közbeszerzések kapcsán kifogásolták például az eljárási határidők szabálytalan lerövidítését vagy például a többletmunkák odaítélésének gyakorlatát. Az uniós szabályok szerint kisebb összegű, a tenderben foglalthoz hasonló munkával meg lehet bízni a nyertest pótlólag. Ebbe azonban nem fér bele a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi beruházása, amelyet kerékpárút építésével toldottak meg. A cél nem az, hogy a maradék pénzt előre nem jelzett, nem tervezett munkákra költsék, hanem az, hogy tervezett munkákat végezzenek el, ha marad rá pénz – így a brüsszeli magyarázat. Az EB a fennakadt közbeszerzéseknél többnyire 25 százalékos korrekciót javasol.

Másfél milliárd a Közgép miatt

A revizorok beillesztették a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép-esetet is a Magyarországnak megküldött jelentésbe, bár nem volt része a mintavételnek. A győr–gönyűi kikötőfejlesztésre kiírt tendernél azon nem akadtak fenn, hogy az eredetileg becsült 5,5 milliárd forintos ár helyett végül 6,9 milliárdért vitte el a munkát a Mészáros és Mészáros Kft.-vel felálló konzorcium, hanem a kiírás korlátozó feltételeit emelték ki, pénzügyi korrekciót lényegében a Közgép kizárásának körülményei miatt javasoltak. Ahogy korábban a Világgazdaság közölte, 25 százalék korrekció szerepel a javaslatban, ami csaknem 1,5 milliárd forint. A kizáráshoz vezető hamis adatszolgáltatással kapcsolatban a revizorok úgy vélik, a kiírás nem volt elég részletes, az 500 négyzetméteres fedett fedélzet megkövetelése pedig aránytalan.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek