Nagy a korrupció az egyetemeken

Feltűnően magas szintet üt meg a korrupció az európai felsőoktatásban, legalábbis erről tanúskodik egy friss felmérés. Magyarország a vizsgált 11 ország közül a középmezőnyben foglal helyet, ám meglepő módon még így is megelőzi Németországot.

A berlini Milata KG nemzetközi fejvadászcég megbízásából a YouGov közvéleménykutató cég idén harmadik alkalommal végzett felmérést 11 európai ország 5725 diplomásának körében, így ez az eddigi legnagyobb, akadémiai korrupciót vizsgáló kutatás.

A kérdések öt területre irányultak: a megkérdezettek felsőoktatási tanulmányaik során hányszor tapasztaltak a felvételi eljárás, osztályozás, diploma és doktori odaítélése és ezek érdemjegye, illetve a tanszékek és más tudományos pozíciók odaítélése során korrupciót. Értve ezalatt nem csupán az egyszerű kenőpénzt, hanem például politikai vagy rokonsági kapcsolatokat, ajándékokat vagy éppen a vizsga felügyeletének szándékos elmulasztását.

Az eredményeket tekintve a legkirívóbb korrupció által fertőzött területnek a szakmailag indokolatlan felülosztályzás tűnik, az összes megkérdezett egyharmada tapasztalt ilyesmit tanulmányai során. Messze a legmagasabb mértékben, 68 százalékos értékkel áll ez a probléma Ukrajnában, ami több mint duplája a középértéknek megfelelő magyar értéknek.

A legkevesebb gond a doktori címek odaítélése körül van a felmérés szerint (11 százalékos mediánnal), igaz a megkérdezetteknek csak kisebb hányada doktorált, így a tapasztalati bázis is kisebb lehet.

Van egy terület viszont, amelyről általában kevés szó esik, ám arányait tekintve Európa szerte meglepően magas a mutyihányadosa, ez pedig a tanszékek és egyéb felsőoktatási pozíciók odaítélése. Ezen a téren például Németország a negyedik legrosszabb 27 százalékkal, nem sokkal lemaradva Spanyolország (37 százalék), Csehország (35 százalék), illetve Olaszország (32 százalék) mögött. Magyarország ellenben itt is a medián értéket hozza a maga 19 százalékával.

A férfiak magasabb arányban tapasztaltak korrupciót a nőknél, a 11 országra vetítve ez 24 százalék kontra 21 százalékot jelent.

A felmérést megrendelő Milata KG ügyvezető igazgatója, Paul Milata szerint a felsőoktatásban tapasztalt korrupció nem nemzeti sajátosság és egy orvosolható probléma, hiszen egy-egy ország eredményein belül is erős ingadozások mutatkoznak az időskálán. Ez pedig bizakodásra adhat okot. Addig azonban érdemes lehet fél szemmel a korrupciónak ezt a vetületét is figyelemmel kísérni, hiszen aki a felsőoktatásban simliskedéssel jutott előre, az a szakmai életben is hajlamosabb lehet a szabályok rugalmasabb kezelésére.