Elhúzódhat a lengyel belpolitikai konfliktus
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság"Mit akar Ön tenni Lengyelországgal, Kaczynski képviselő úr?" - teszi fel a kérdést a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnökének, Jaroslaw Kaczynskinak Piotr Stasinski, a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap kommentátora.
A szerző szerint a PiS kormányra lépése óta eltelt 14 hónapban Kaczynski a parlamenti többséggel, a kormánnyal és az államfővel a háta mögött a "lengyel demokrácia súlyos válságát robbantotta ki. "Mit akar még Ön, Kaczynski képviselő úr? Nem lakott még jól a hatalommal? Úgy akar bevonulni a történelembe, mint a demokratikus jogállam sírásója? A lengyelek szabadságának sírásója? (...) Nem fog ez sikerülni, Kaczynski képviselő úr. A szabad lengyelek fölkeltek, és nem fogják megengedni Önnek azokat a barbár tetteket, amelyeket gúnyos mosollyal hagy jóvá. Világosan megmondták ennek a hatalomnak, hogy elég volt" - írta a szerző.
Kazimierz Michal Ujazdowski, a kormánypárt európai parlamenti képviselője, korábbi kulturális miniszter a tvn24 hírtelevíziónak nyilatkozva saját pártját bírálta a hétvégi események miatt. "A felelősség a kormányzó koalíciót, pontosabban Jaroslaw Kaczynskit és a PiS szűkebb vezetését terheli. Politikai párbeszédet ígértünk a választóknak, empátiát a különféle álláspontok iránt, de az a módszer, amelyet a hatalomátvétel után választottunk, ellentmond annak, amire köteleztük magunkat. A sajtószabadság szejmbeli korlátozásának képtelen ötlete, egy ellenzéki képviselő kitiltása az ülésteremből, majd a görcsös ragaszkodás ehhez az intézkedéshez váltotta ki a válságot, amelyet még meg lehetne oldani, ha a kormánypárt visszalépne ezektől az intézkedésektől. Így az ellenzéknek nem maradna ürügye a szejm pódiumának blokkolására - mondta az EP-képviselő. Ujazdowski szerint meg kellene ismételni a végszavazást a jövő évi költségvetésről, biztosítani kellene a teljes szabadságot az újságírók parlamenti munkájához, és erről egy úgynevezett demokratikus csomagot kellene elfogadni. Ujazdowski pozitívnak minősítette az államfő közvetítését, de felhívta a figyelmet, hogy Andrzej Dudának ennek során elfogulatlanságot kell tanúsítania, és kompromisszumot kell keresnie.
Marek Domagalski a Rzeczpospolita című jobbközép napilapban úgy vélte, hogy a parlamenti pódium bojkottja miatt nem az ülésteremben, hanem a szejm oszlopos termében elfogadott költségvetés nincs veszélyben, kicsi az esélye annak, hogy azt érvénytelennek minősítenék. Korábban is előfordult már, hogy plenáris ülést a szejm üléstermén kívül, és éppen az oszlopos teremben tartottak - emlékeztetett. A szavazásról felvétel készült, az érvényességhez szükséges legkevesebb 230 (a szejm képviselőinek fele) voks teljesült, a szavazáson 236 képviselő vett részt, közülük 234-en támogatták a költségvetési tervezetet, ketten ellene szavaztak, tartózkodás nem volt. Ha az államfő az alkotmánybírósághoz (TK) fordulna, annak két hónapon belül kellene döntenie, de ha ellenzéki képviselők is a TK döntését kérnék, az ítélethozás tovább késlekedne. De a TK meg is kérdőjelezné a költségvetést, addig is törvényesnek minősülne és alkalmaznák. Ráadásul egy másodjára elfogadott költségvetés nem sokban különbözne az elsőtől, és ezzel az ellenzék is tisztában van.
Gregorz Górny a wpolityce.pl konzervatív hírportálon megjelent kommentárjában úgy véli, hogy a szejmben lezajlott események és a körülötte kibontakozott konfliktus az ellenzék intellektuális és politikai gyengeségét jelzik, amely a jelentős támogató médiahadjárat ellenére sem képes kommunikálni a társadalommal. "A diktatúrával, fasizmussal és totalitarizmussal való ijesztgetés nem működik. Amellett, hogy üres szócséplésnek tűnik, még jobban eltávolítja az ellenzéket a valóságtól" - írta. Hozzátette, hogy a kormánypárt programjának kulcsfontosságú pontjaival - a nyugdíjkorhatár leszállításával, az idősek számára biztosított ingyenes gyógyszerhasználattal vagy a minimálbér megemelésével - az ellenzék nem száll vitába, mert ez eleve kudarcra van ítélve, csak még jobban eltávolítja a társadalmat tőle. Az ellenzék tudatosította, hogy demokratikus módszerekkel nem tud gyorsan visszatérni a hatalomba, mert a lengyelek többsége a közvélemény-kutatások szerint ezt nem akarja. Ezért csak a parlamenten kívüli és antidemokratikus módszerek maradnak számára. Ezért további provokációkra és a konfliktus eszkalációjára lehet számítani - írta a szerző.
