Összesítésben a lista második helyén a Portugálok végeztek (10,1 százalék), a harmadik helyre Svédország (9,2 százalék) került. A lista sereghajtójává 3,2 százalékot elérve Csehország vált, így messze elmaradt az EU átlagától, amely 6,8 százalékot tett ki.
[caption id="" align="alignleft" width="768"]
A depressziós magyar férfiak száma megelőzte Németországot Fotó: AFP[/caption]A kutatás eredményeiből megállapítható: a hölgyek alapvetően a depresszióra nagyobb arányban hajlamosak, mint a férfiak. Amíg a hazánkban élő hölgyek összességében 12,1 százalékot szerezve a második helyen végeztek a 13,8 százalékot elérő Portugália mögött (harmadik helyre a svéd nők futottak be 11 százalékkal), addig a férfiak 8,4 százalékot elérve majdhogynem toronymagasan nyerték meg saját listájukat.
A depressziós magyar férfiak száma így megelőzte Németországot (8,4 százalék), és az Egyesült Királyságot is (7,4 százalék). A kategória utolsó helyén Litvánia végzett (2,4 százalék), így a legkevésbé a litván férfiak küzdenek a depressziós betegséggel.
Népbetegséggé válik a depresszió
Az Egészségügyi Világszervezet már évekkel ezelőtt úgy becsülte, hogy 2030-ban a depresszió jelenti majd a világon a legnagyobb egészségügyi problémát. A pszichés betegségek napjainkban is komoly kiadást jelentenek valamennyi országnak: a mentális betegségek kezelésére fordított összeg már több mint 10 évvel ezelőtt is az egészségügyi kiadások 15 százalékát tette ki.Érdekes, hogy Magyarországon az OEP összesen mintegy 420 pszichiátriai kórkép kezelésére használt gyógyszert támogat. A közösségi hozzájárulás a készítmények árának átlagosan 83 százalékát fedezi. Az antipszichotikumokból, antidepresszánsokból évente átlagosan 11 millió doboz fogy, a támogatásokra az egészségbiztosító 2013-ban összesen közel 29 milliárd forintot fordított.
A felmérés rámutatott: minél magasabban képzett valaki, annál kevésbé valószínű, hogy depressziós lesz. A felmérés szerint ugyanis az általános iskolát végzettek körében dupla akkora a depressziós tünetekkel küzdők aránya, mint a felsőfokú végzettségűeknél. Hazánkban a legfeljebb általános iskolát végzettek 21,8 százaléka és az érettségivel rendelkezők 9 százaléka, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 4,8 százaléka válik élete során depresszióssá.
Az Eurostat kutatása ezen felül azt is kiderítette, hogy a jövedelemi viszonyokkal is összefügg a depresszió előfordulása: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók körében sokkal többen észlelik a depresszió tüneteit, mint a legfelsőben. Hazánkban ezek az arányok 22,1 és 4,2 százalék, vagyis a legszegényebbek körében ötször gyakoribb a depresszió.
Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, tavaly elkészült Magyarország boldogságtérképe, amely szerint többek között a nők, a kistelepüléseken élők, a 30-50 év közöttiek, a családosok és diplomás nyugat-magyarországiak a legboldogabbak. A kutatásban részt vevő nők mindenhol boldogabbnak vallották magukat, de az is látszik, hogy minél kisebb egy település, annál derűsebben látják a világot a lakói, illetve, hogy a magyarok 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a mentális egészség csúcsán vannak.
Boldogabbak a diplomások, a nyugat-magyarországiak, illetve azok, akik hatékonyan kezelik a stresszhelyzeteket és az átlagosnál jobb képességekkel rendelkeznek a boldogságteremtés és a boldogság fenntartása terén. A párkapcsolatban élőknek is több öröm jut az életben, a legboldogabbak pedig egyértelműen a nagycsaládosok; minél több gyerek van egy családban, annál elégedettebbek az életükkel. A legboldogtalanabbak Nógrád, Heves, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők - derült ki a tavalyi boldogságtérképből.
Érdekes, hogy Magyarországon az OEP összesen mintegy 420 pszichiátriai kórkép kezelésére használt gyógyszert támogat. A közösségi hozzájárulás a készítmények árának átlagosan 83 százalékát fedezi. Az antipszichotikumokból, antidepresszánsokból évente átlagosan 11 millió doboz fogy, a támogatásokra az egészségbiztosító 2013-ban összesen közel 29 milliárd forintot fordított. A depressziós magyar férfiak száma megelőzte Németországot Fotó: AFP -->
