Komoly egyenlőtlenségek mutatkoztak 2015-ben a jövedelemeloszlás tekintetében, és sokan félnek az elszegényedéstől az területén – derült ki az Eurostat legújabb felméréséből. A legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmű lakosok között fennálló bérkülönbség több mint 5,2-szeresére rúg az Európai Unióban.
A legnagyobb különbség Romániában van: több mint nyolcszoros a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmek között. Magyarországon viszonylag alacsony a különbség, hazánkban alig több mint négyszeres a jövedelemkülönbség, a leggazdagabb és a legszegényebb rétegek között. A legalacsonyabb különbség a jövedelmek között Csehországban, Finnorszáégban és Szlovákiában van az Eurostat adatai szerint. Ezekben a tagállamokban "csak" 3,5-szer keresnek többet a gazdagabbak a szegényebbeknél.
A felmérés rámutatott arra is, hogy összesen nyolc tagállamban, nevezetesen Romániában (25,4 százalék), Lettországban (22,5 százalék), Litvániában (22,2 százalék), Spanyolország (22,1 százalék), Bulgária (22,0 százalék), Észtországban (21,6 százalék), Görögországban (21,4 százalék) és Horvátországban ( 20,0százalék) a lakosság legalább egyötöde veszélyeztetettnek érzi magát a szegénység tekintetében. Ezzel szemben Csehországban (9,7 százalék), Hollandiában (11,6 százalék) alacsony az ettől tartók aránya.
A nők jobban félnek a szegénységtől, kivéve nálunk
Az Európai Unió legtöbb országában a nők jobban tartanak a szegénységtől, mint a férfiak: Lettországban, Bulgáriában, Észtországban és Csehországban 5,1 százalékponttal volt magasabb a hölgyek „aggódási rátája”. Persze volt tagállam ahol ez az arány a férfiak felé billent, többek között Magyarországon, Lengyelországban és Hollandiában tartottak jobban a férfiak elszegényedéstől.
Tízből egy nyugdíjas bizonytalannak érzi a jövőjét
Meglepő eredményt hozott a nyugdíjasok és a szegénység között megfigyelhető kapcsolat. A társadalmi csoport minden nyolcadik tagja érezte magát ugyanis veszélyeztetettnek, vagyis összesen 13,2 százalékuk tartotta elképzelhetőnek hogy olyan helyzetbe kerüljön, amelyben nélkülöznie kell. A számokat tekintve ez az arány Litvániában (27,6 százalék), Bulgáriában (30,0 százalék), Lettországban (36,7 százalék) és Észtországban (40,1 százalék) volt a legmagasabb.
A háztartások közötti összehasonlítást tekintve az elszegényedéstől való félelem leginkább az egyedülállókra jellemző (25,4 százalék), míg a két, vagy több felnőttből álló háztartások körében ez az arány csupán 11,5 százalékot mutatott. A legnyugodtabb háztartási formának azok a családok bizonyultak, ahol az egyik személy már betöltötte a 65. életévét. Itt ugyanis kevésbé tartanak a szegénységtől, arányuk uniós szinten alig haladja meg a 10 százalékot.
