A gazdasági fejlődésnek és növekvő átlagjövedelemnek köszönhetően az éhezés Európában és Közép-Ázsiában szinte teljesen eltűnt. Helyét az életszínvonal emelkedése, a változó vásárlási szokások miatt más egészségügyi problémák veszik át. Erről az átmenetről részletes információt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentésében találunk.
Az élelmezésbiztonság helyzete Európa és Közép-Ázsia régióban című kiadványban olvasható megállapításokat nagy mennyiségű, a táplálékfelvételre, alultápláltsági mutatókra (alulnövekedés, vérszegénység), túlsúlyra és elhízásra, illetve az átlagos étkezési szokásokra vonatkozó tagállami adat elemzése alapján készítették szakértők.
Változó arányok a kalóriaforrások tekintetében
Megfigyelhető, hogy az országokban az alultápláltság és tápanyaghiány helyett egyre inkább a degeneratív betegségek okoznak gondot, melyeknek eredője a zsírban, cukorban, húsban és tejtermékekben, illetve feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend. Ehhez jön még hozzá a mozgásszegény életmód.
„A jövedelem emelkedését összevetve az táplálkozási szokásokkal azt látjuk, hogy az édesítőkből, növényi olajokból és állati termékekből származó kalória szerepe nő,” emelte ki David Sedik, a FAO közgazdásza és a jelentés szerzője. „Közben a gabonaalapú energiabevitel aránya csökken. Vannak apróbb eltérések, de az általános tendencia ez.” Más szavakkal megfogalmazva, a statisztikákból egy olyan étrend képe rajzolódik ki, amely gazdag édesítőkben, növényi és állati zsírban, egyúttal azonban gabonában szegény. Ami azt is jelenti, az élelmiszerhiány problémája nagyrészt meghaladott a világ ezen részén, ami jelentős eredmény.
Európa és Közép-Ázsia lakosságának csupán 7 százaléka számára okoz gondot a napi (tápláló) élelem biztosítása. Mindemellett az elégtelen táplálkozás miatt a vas-, A-vitamin- és cinkhiány, valamint a túlevés okozta elhízás és túlsúly továbbra is jelen van, sőt, növekvő tendenciát mutat. Jelenleg is a lakosság 13 százaléka él olyan országban, melyet a táplálkozási problémák „hármas terhe” súlyt: az alultápláltság, mikrotápanyag betegségek és a túlsúly.
Aggasztóbb azonban, hogy ez utóbbi már a legsúlyosabb problémává lépett elő a régió népességének 57 százaléknak otthont országokban. A helyzet korántsem statikus: az élelmezési nehézségekkel küzdő országok az elkövetkező években valószínűleg belépnek a „hármas teherrel” birkózó országok csoportjába. „Ezt az egészségügyi kiadások gyors növekedése kell, hogy kövesse, ahogy a diabétesz, szívbetegségek és további, táplálkozásból fakadó nem fertőző betegségek benyújtják a számlát,” tette hozzá Sedik.
A lábainkat veszthetjük
Március 16-án negyedik alkalommal rendezik meg a magyarországi Érszűkület Napot, amelynek alkalmából az ország hat pontján ingyenes szűrővizsgálatokat tartanak. A kampány külön figyelmet szentel a cukorbetegek panaszainak felismerésére, mivel az alsóvégtagi amputációk felét cukorbetegekben végzik. Az alsó végtagi érszűkület kockázata a cukorbetegségen túl kapcsolatban áll az életmóddal (dohányzás, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás), valamint örökletes tényezőkkel is. A betegség Magyarországon hozzávetőlegesen 400 ezer embert érint.
