A szakember szerint az a külkapcsolataiban értékalapú politikát folytat, ennek köszönhetően különböző európai uniós szervek rendszeresen kritizálják a törököket az egyre autoriterebbé váló vezetés, a sajtószabadság romlása és a népszavazás lebonyolítása miatt. De azon a szinten, ahol az EU dönt, az Európai Tanács szintjén, alapvetően pragmatikus együttműködés látható Törökországgal mind az EU-török megállapodás, mind a csatlakozási tárgyalások fenntartása kapcsán - jegyezte meg Egeresi Zoltán. Hozzátette: a török kormány várhatóan folytatja a kampányt, amit az előző hetekben, hónapokban megvalósított, ugyanakkor a legfontosabb kérdésekben továbbra is partnere marad az Európai Uniónak.
A szakértő szerint sem gazdasági szempontból, sem a külföldi befektetők meggyőzése szempontjából nem lenne kifizetődő Törökországnak, ha az EU-tól olyan szinten eltávolodna, ami a nemzetközi megítélését még inkább lerontaná. Úgy vélte, sem a török külpolitikában, sem a török belpolitikában nem fog jelentős változás történni a népszavazás után, a törökök továbbra is fenntartják az EU-val kötött menekültügyi megállapodást, már csak azért is, mert megindultak az uniós kifizetések és az országnak szüksége van a 3+3 milliárd euróra.
Az elnöki hatalom kiterjesztéséről tartott vasárnapi, törökországi referendumon a választási hatóság nem végleges adatai szerint 86 százalékos részvétel mellett a szavazók 51,34 százaléka szavazott igennel. Bírálók szerint az alkotmány népszavazáson elfogadott módosításai messzemenő hatalmat fognak biztosítani az egyre inkább autokratikus hajlamú török vezetőnek, és alig hagynak meg valamit a demokrácia működéséhez szükséges intézményes fékekből és ellensúlyokból.
