Közélet

Száz magyarból csak négy készít végrendeletet

Száz ember közül még mindig csak négyen készítenek végrendeletet Magyarországon, pedig tíz százalékkal nőtt tavaly a hivatalosan regisztrált végintézkedések száma a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint.

Míg az Egyesült Államokban a felnőtt korú lakosság 45 százaléka végrendelkezik, addig hazánkban ez az arány csupán 4 százalékra tehető - írja a Sonline.

Több százezer magyar végrendeletet egyáltalán nem látott közjegyző vagy öröklési ügyekben jártas jogász, ezért kétséges, hogy ezek megfelelnek-e a törvényi elvárásoknak, ha egyáltalán előkerülnek. Budapesten százból több mint 90 esetben szinte biztosan megtámadják az érvénytelen vagy formailag hibás végrendeletet, vidéken ez az arány alacsonyabb.

A MOKK becslése szerint 300 ezer lehet a házilag készült, otthoni fiókok mélyén heverő végrendeletek száma, melyeket nem látott közjegyző. Ezek jó eséllyel támadhatók. Tipikus hiba, hogy nincsenek számozva az oldalak, nincs minden oldal aláírva, valamint az, hogy olyan tanúval íratják alá a végrendeletet, aki maga is örököl - írja a Sonline.

Egyre több hagyatéki ügyben fordul elő, hogy ha a végrendeletet az örökhagyó saját maga készíti, nem veszi figyelembe a jogszabály által előírt formai követelményeket. A Polgári törvénykönyv pontosan meghatározza, hogy milyen alaki és tartalmi kellékekkel kell rendelkezni egy végrendeletnek ahhoz, hogy érvényes legyen. A formai szempontból érvénytelen végrendelet, még ha tartalmában érvényes rendelkezést tartalmaz is, csak nagyon ritka esetben válhat a hagyaték átadásának alapjául.

A végrendeletnek számos alaki és tartalmi követelménynek kell megfelelnie, ami attól is függhet, hogy magánokiratba foglalt vagy közokiratba foglalt végrendeletről van szó. Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvénytelenségének gyakori oka, hogy a végrendelkező nem látta el keltezéssel. A magánvégrendelet minden lapját sorszámozással, aláírással kell ellátni, a más által írt magánvégrendelet érvényességéhez két tanú aláírása is szükséges. A végrendelkező általában minden ingatlan és ingó vagyonáról rendelkezik, de előfordul, hogy az örökhagyó kizárólag a vagyona egy részét juttatja a végrendeleti örökösnek. A leggyakrabban előforduló vagyontárgyak: ingatlan, bankszámla, gépjármű, egyéb vagyoni értékű jogok (szerzői jogok, üdülőhasználati jog) - olvasható a Sonline oldalán.

végrendelet Magyar Országos Közjegyzői Kamara örökös
Kapcsolódó cikkek