Kevesebben a felsőoktatásban
Az idei, 2016/2017-es tanévben már csak 287 ezer hallgatója volt a magyarországi főiskoláknak és egyetemeknek, amelyre a 2015/16-os 295 ezerről esett a számuk. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 17 év után esett 300 ezer alá a hallgatói létszám a tavalyi évben, és a friss számok alapján idén sincs fordulat, sőt, tovább tart 2006-ban elkezdődött lejtmenet.
A 90-es évek elejétől egészen 2006-ig szinte folyamatosan növekedett a hallgatók száma – meghaladva a 420 ezret –, azóta viszont megállás nélkül csökken a létszám; 2010-ben már csak 370 ezren, 2015-ben pedig 306 ezren jártak főiskolára és egyetemre.
Kevesebben a nappali tagozaton
Ami a nappali képzést illeti, itt 2008-ban állt meg a létszám emelkedése, és 2010-ben kezdett csökkenni. Akkor még 240 ezren vettek részt nappali képzés keretei között a felsőoktatásba, most viszont már csak 205 500-an. Egy évvel korábban még 210 ezres számot láthattunk.
A létszám csökkenése összefügg a népesség fogyásával, de az utóbbi években több alkalommal is meghaladta a felsőoktatásban részt vevők számának csökkenése a népesség visszaesését.
Kevesebb oklevél
A 2016/2017. tanévben a teljesen vagy részben államilag támogatott hallgatók aránya 66,6 százalék, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb az előző tanévinél. Jelenleg 136,8 ezer hallgató vesz részt valamilyen államilag támogatott képzésben.
2016-ban 39,7 ezren szereztek felsőfokú oklevelet, 1,4 ezer fővel kevesebben, mint az előző évben – közölte a KSH. 6700 sikeres záróvizsgát tett hallgató nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatta kézhez a diplomáját, számuk nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival.
Több alapképzés, kevesebb mesterképzés
Tavaly 79,3 ezren – az előző évivel szinte teljesen megegyező számban – jelentkeztek a felsőfokú alap- és mesterképzés nappali képzéseire. Míg alapképzésre 0,8 százalékkal többen (54,6 ezren) pályáztak, addig mesterképzésen 1,6 százalékkal kevesebben (24,7 ezren) akartak továbbtanulni.
Az eltérő tendencia a felvettek létszámánál is mutatkozik: alapképzésen 1,2 százalékos a növekedés, mesterképzésen 3,7 százalékos a csökkenés. 2016-ban összességében 52,9 ezren nyertek felvételt az egyetemek, főiskolák nappali képzéseire. A felvettek aránya az első helyre jelentkezettekből 2016-ban 66,7 százalék az előző évi 67 százalékkal szemben.
A gazdaságtudomány a legnépszerűbb
A 2015-ös adatokhoz képest tovább nőtt az első helyen gazdaságtudományi képzésekre jelentkezők aránya (16,6-ről 17,9 százalékra), továbbra is kedveltek a műszaki területek (15,8 százalék), ezt követte népszerűségben a tanárképzés (10,2 százalék).
A nők aránya a jelentkezők között az informatika (14,0 százalék) és a műszaki területeken (24,4 százalék) a legalacsonyabb, míg a tanárképzés (76,5 százalék), valamint az orvosi, egészségügyi programokon (75,1 százalék) a legmagasabb.
Az első helyre jelentkezettekből a felvettek aránya a természet- és társadalomtudományi területeken volt a legmagasabb (80,0 százalék, illetve 76,2 százalék). Továbbra is a művészeti szakokra a legnehezebb bekerülni, a jelentkezők mindössze 36,8 százalékát vették fel.
