Dinnyeszezon: az akció tönkreteszi a gazdát

Egy hete még 249 forintért árulták az áruházláncok a dinnyét. Főleg a külföldit, mert a hazai csak a napokban került nagyobb mennyiségben a piacra. Hirtelen le is ment az ára. A Tesco hirdette meg a 99 forintos akciós árat, és gyorsan csatlakozott hozzá több kereskedelmi lánc is. Az agrárkamara szerint csak három olyan áruházlánc van, amelyik korrekt, vagyis még nem vitte le a dinnye árát 100 forint/kiló alá: az Auchan, a CBA és a Spar.

A terméktanács és az agrárkamara is folyamatosan kampányol a drágább gyümölcsért. A túl olcsó dinnye ugyanis tönkreteszi a gazdákat. Ha 100 forintért adják a boltok a dinnyét, az azt jelenti, hogy a termelőknek 30-35 forintot fizetnek érte, a termelők önköltsége pedig 40 forint körül jár, tehát ráfizetnek, ha csak ennyiért tudják eladni.

„Június végén, július elején elsőként a déli országrész nagy dinnyetermelő vidékein érik be a termés és váltja le a mediterrán vidékekről – főként Görögországból – érkező görögdinnyét – mondta Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. – Békés megyéből, Medgyesegyháza környékéről, valamint Baranya és Tolna megyéből viszik a gazdák a nagybani piacokra és a kereskedőkhöz, de a jó időnek hála napokon belül a Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg nagy dinnyései is megkezdik az értékesítést.

Az időjárás eddig nagyon kedvező volt, hatalmas a kereslet, de dinnyéből is egyszerre érett be sok, tehát kardinális, hogy ezekben a hetekben milyen az ára. Ez ugyanis a későbbi árakat is befolyásolja. A korai fajták termesztése drágább technológiát is kíván, tehát ha most nem tudják jól eladni, sokat veszítenek rajta a gazdák. Az elmúlt években ezért sokan fel is adták, mást termesztenek dinnye helyett.”

Hazánkban összesen mintegy 5 ezer hektáron termelnek görögdinnyét, főként az említett öt dinnyés tájkörzetben, de szinte minden napsütötte területen található egy-egy komolyabb ültetvény. Idén határozottan jó, mintegy 220 ezer tonnányi össztermésre számíthatnak a gazdák és a fogyasztók.

A hazai tájkörzetek közül a leghíresebb talán a csányi dinnye, annak ellenére is, hogy arrafelé ma már alig 20 hektáron terem az egykori 200 helyett.

Ma az országban bárhol látunk dinnyeföldet, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a története Csányig nyúlik vissza

– mondta erről Gál Tiborné, a Csányi Dinnye és Zöldségtermelő Védegylet elnöke. Hozzátette: ma már a legtöbben tökbe oltott dinnyét termelnek, még Csányban is ritka, hogy valaki a hagyományos, saját gyökerű palántát használjon, pedig annak akkor is dinnyeíze van, ha még nem teljesen érett.

Az, hogy édesebb és finomabb, mint a többi, nem csak legenda. Ledó Ferenc azt mondta, azért ekkora a kereslet a magyar dinnyére, mert jobb ízű, mint ami a mediterrán országokban termett. A nyári időszakban Európában is meghatározó a magyar dinnye, ugyanis ilyenkorra már csökken a mediterrán területeken jóval korábban beinduló termelés, amely idén ráadásul valamennyivel alacsonyabb volumenű is volt. Nyaranta – kiváló ízének és zamatanyagainak is köszönhetően – Európa egyik legjobb minőségű dinnyéjét termelik Magyarországon. A hazai termés akár fele is európai piacokon talál vevőre.

Gurul, de török

Csak a magyar nyelv köti össze a dinnye nevét a görög nemzettel. Bár akadnak elméletek, miszerint az a tény, hogy a dinnye, ha beérik, elszakad a szárától és elgurul – „elgörög” – adta a nevet. A görögdinnyében a görög népnév arra is utalhat, hogy a Bizánci Birodalom területéről került hozzánk.