A mérsékelt súlyfelesleg is jelentősen növeli az egészségi kockázatokat a Harvard Egyetem kutatói által a napokban közzétett tanulmány szerint. Azoknál, akik 55 éves koruk előtt mérsékelt (2–10 kilogramm közötti) súlyfölösleget szednek fel, nő az idő előtti elhalálozás és a krónikus megbetegedések valószínűsége, s így veszítenek az egészségesen leélhető éveikből. E tanulmány az első, amely a korai és középső felnőttkori elhízás későbbi életszakaszban jelentkező kockázatait vizsgálta – nyilatkozta a MarketWatchnak Frank Hu, a Harvard táplálkozás- és járványtani professzora. A kutatásban közel 93 ezer résztvevő adatait elemezték.
Ebben az időben a nők átlagosan 22 fontot (csaknem 10 kilót) szedtek fel, míg a férfiak 19 fonttal (durván 8 és fél kilóval) lettek testesebbek. A vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a szerény mértékű súlygyarapodás is fontos egészségi következményekkel járhat. Pedig épp ez az időszak, amikor a legtöbben hízni kezdenek: kevesebbet mozognak, többet dolgoznak, gyakoribbak a kisebb sérülések, nagyobb a felelősség, mint a gondtalan 20-as évek elején.
Magyarországon a problémafelvetés különösen aktuális. A visegrádi országok között elsők vagyunk a betegség miatti korlátozottság és az idő előtti halálozás következtében elveszített egészséges életévek tekintetében. Az egészséges életévek százezer lakosra jutó veszteségének értéke 2014-ben 25,7 ezer esztendő volt, ami a V4-ek között a legmagasabb egészségveszteséget jelentette – derül ki a magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékeléséből.
A magyar férfiak közel hat, a nők mintegy négy évvel rövidebb ideig élnek, mint EU-s társaik. A magyar nők és férfiak várható élettartama között a különbség hét év a nők javára (életük nagyobb részét viszont a férfiak töltik egészségesen). Magyarországon a felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyosnak vagy elhízottnak számít. A férfiak 60 százaléka túlsúlyos, míg a nők közül tízből csak öt.
A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet adatai szerint viszont 2015-ben összesen 3,3 millió egészséges életévet veszítettek el a magyarok, ami az átlagánál 22 százalékkal több. Az egészséges életévek elvesztéséért a keringési rendszer betegségei felelősek 21 százalékban, az összes egészségvesztés majdnem ötödéért pedig a daganatos betegségek okolhatók. A két kór egészségveszteségének becsült költsége mintegy 2000 milliárd forint, a több mint 7 százaléka volt 2015-ben. Az elhízás az egészségügyi kiadások 2-8 százalékáért és a halálozások 10-13 százalékáért felelős Európában.
