BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Részleges szenátusi választások kezdődtek Franciaországban

Megkezdődtek vasárnap reggel a részleges szenátusi választások Franciaországban, amelyeken a parlament jelenleg jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának mintegy felét, 171 szenátort választanak meg hat évre.

A megyeszékhelyeken rendezett közvetett voksoláson a 162 ezer önkormányzati képviselőből álló elektori testület érintett tagjai, mintegy 75 ezren vesznek részt, akik várhatóan továbbra is a jobboldalnak adnak többséget a területi közösségeket képviselő szenátusban, így a parlamenti erőviszonyok nem változnak.

A gyéren lakott megyékben, amelyeket csak egy vagy két szenátor képvisel a felsőházban, egyszerű többségi szavazást rendeznek. Az első fordulót délelőtt fél 9 és 11 óra között, a másodikat pedig délután fél 4 és fél 6 óra között tartják. A népesebb megyékben, ahol három vagy annál több szenátort választanak, egyfordulós, arányos választási rendszer van érvényben, a voksolást reggel 9 és délután 3 óra között rendezik a prefektúrákon.

Miután a legutóbbi, 2014 márciusi önkormányzati választást a jobboldal nyerte meg, és az elmúlt négy hónapban jelentősen csökkent Emmanuel Macron államfő népszerűsége, várható, hogy a többségében jobboldali helyi képviseletek a szenátusban továbbra is a jobbközép Köztársaságiakat juttatják többséghez. A köztársasági elnök 2016 tavaszán alakult pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) jelenleg egyetlen önkormányzati képviselővel sem rendelkezik.

Az LREM-nek jelenleg alig 29 szenátora van, többségében olyan, a korábban kormányzó szocialisták színeiben megválasztott politikusok, akik a májusi elnökválasztás után csatlakoztak Macron pártjához. Francois Patriat, az LREM szenátusi frakcióvezetője szerint az a cél, hogy a csoport legalább 50 fősre növekedjen a szenátusi választásokon.

A jobbközép Köztársaságiak 143 hellyel rendelkeznek a szenátusban, és csak 37 százalékuk körzetében tartanak most választást, tehát biztos, hogy a jobboldal 89 helyet megőriz és a legerősebb csoport lesz, de a Macront támogató jobboldali szenátorok külön frakciót alakítanak majd.

A 86 szocialista szenátor körzete közül 46-ban lesz tisztújítás, a 18 tagú kommunista csoportnak pedig 16 körzetében választanak új szenátort.

Az eredmény fontos jelzés lehet Emmanuel Macron számára, miután tükrözni fogja az elmúlt hónapokban megváltozott közhangulatot, de a gyakorlatban csak korlátozott hatással lesz a kormányzásra. A törvényhozásban az utolsó szót ugyanis a nemzetgyűlési képviselők mondják ki abban az esetben, ha a két háznak eltérő a véleménye egy törvényjavaslatról. Az alsóházban pedig az LREM van elsöprő többségben. A szenátus azonban lassíthatja a jobboldalnak nem tetsző javaslatok parlamenti elfogadását.

Az alkotmánymódosításokhoz viszont elengedhetetlen a szenátus jóváhagyása. A nemzetgyűlés és a szenátus 925 tagja háromötödének támogatására, azaz legalább 555 voksra van szüksége a köztársasági elnöknek ahhoz, hogy az alkotmányt módosítani tudja. Emmanuel Macron 2018 nyaráig jelentős intézményi reformokat (a képviselők számának csökkentését, a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróság megszüntetését) is ígér, amelyeket csak alkotmánymódosítással tud megvalósítani. Kellő számú szavazat hiányában a népszavazás lehet a másik megoldás az államfő számára. Emmanuel Macron már jelezte, hogy parlamenti támogatás hiányában referendumra bocsátja a javaslatait.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek