Óriáskerekezni Európában szinte egységáron, 9 eurós díjért lehet a jellemzően 50-60 méteres óriáskerekeken. A budapestinél több mint kétszer nagyobb London Eye-re felülni kerül csak számottevően többe. Az óriáskerék elindítása, üzemeltetése komoly tőkeerőt és beruházást igényel – állítja Banka Edina, az Óriáskerék Kft. ügyvezetője –, mivel az induló költségeket még egy bérelt óriáskeréknél is százmilliókban kell mérni. Több tízmillió forintos kiadás a mindennapos üzemeltetés, hiszen egyetlen utas kedvéért is elindítják a szerkezetet, és akkor is fizetik a három műszakban dolgozó alkalmazottakat, ha egy utas sem jön aznap.
A 2013-ban Sziget Eye néven üzembe állított, hatalmas sikerrel debütáló első szerkezet után egy másik működött 2014-ben és 2015-ben Budapesten. A most forgó már a harmadik, de még mindig nem a végleges, noha a korábban Párizsban szolgáló, holland gyártmányú kerékkel végre maradéktalanul elégedett a bérlő cég. Az ügyvezető elárulta, hogy a Budapest Eye helyére már tavaly saját, nagyobb kereket álmodtak a beruházók, melyhez el is készítették az alapszerkezetet, közel 1,5 millió euró értéket helyezve el a talajszint alá. Ez a jelenlegi óriáskereket is biztonsággal tartja, annak ellenére, hogy nem ez volt a célja.
Az álomból tavaly valóság lett volna, ha a megrendelt, de soha le nem szállított óriáskereket sikerül felállítaniuk, ehelyett azonban a keletkezett veszteséget még idén is törleszteniük kellett. Mindeközben folyamatosan fizették az építésre vonatkozó többszörös területfoglalási díjat, még akkor is, amikor ott nem állt a kerék. Ráadásul az állami tulajdonba vett Erzsébet téren a tarifákat megemelték, most havi bruttó 6 millió forintot fizet ki a cég.
A Budapest Eye-t működtető társaság eddig elégedett az utasforgalom alakulásával, mivel idén még nem következett be az óriáskerekekre jellemző trend, azaz nem csökkent az attrakció iránti érdeklődés.
A tapasztalatok szerint az első öt évben folyamatosan 20-30 százalékkal esik a forgalom mindenütt, majd beáll, miután körülbelül ennyi idő alatt próbálja ki a hazai közönség az óriáskerekezést. Ehhez képest a Budapest Eye vonzereje nem tűnt el, igaz, a folyamatosan pótlódó vendégsereg a város növekvő idegenforgalmának köszönhető. A fizetővendégek 70-80 százaléka külföldi, ami jól érzékelteti, hogy a hasonló programok idegenforgalmi jelentősége az elsődleges – mindenütt.
A budapesti óriáskerekekre már közel 1,3 millióan ültek fel az elmúlt évek során, a 2700 forintos teljes árú menetjegyekhez képest a kedvezményes és gyerekjegyekkel a jegyek nettó átlagára körülbelül 1800 forintra jön ki az idén, mely átlagárba nem számolják bele a cég által rendszeresen, jótékonyságból ingyenesen felengedett, hátrányos helyzetű, rászoruló gyermekeket és családokat.
A jelenlegi szerkezet a tervek szerint még két évig marad, és az első lesz, amelyik egész évben üzemel majd. Az új kerék vásárlását továbbra is tervezik, ami egy ugyanilyen típusú, de magasabb, 8-9 millió euró értékű szerkezet lehet, amelynek megvásárlásához a korábbinál hosszabb távú bérleti szerződésre is szüksége van a cégnek. A beruházás megtérülése legalább tíz év, még akkor is, ha minden optimálisan alakul az Erzsébet téren.
