A Belo Monte duzzasztógát az Amazonas-menti esőerdő közepén épül, a folyam egyik mellékfolyóján, a Xingun. Ha elkészül, a világ harmadik legnagyobb, 11 ezer megawatt energiát termelő vízerőműve lesz, amivel az ország energiaszükségletének 11 százalékát akarja megtermelni a brazil kormány. Az óriási létesítmény miatt azonban több tízezernyi őslakos indiánnak kellett elhagynia otthonát.
A 64 éves Antonia Melo, aki több mint húsz éve küzd az erőmű megépítése ellen, kedden az Alexander Soros Alapítvány által létrehozott nemzetközi díjat kapta meg, amelyet olyan aktivistáknak ítélnek oda, akik sokat tesznek a környezetvédelem és emberi jogok előmozdítása érdekében.
Melo, aki négyéves kora óta él az Amazonas térségében, a Belo Monte környékén, elmondta, azért tartja fontosnak a díjat, mert az ráirányítja a figyelmet a duzzasztógát megépítése elleni küzdelemre.
A gát építése 2011-ben kezdődött és azóta a projekt miatt a tervezettnél kétszer több embernek, mintegy 40 ezer őslakosnak kellett elhagynia lakóhelyét. „Az erőszakosan folyó evakuálás örökös nyomot hagy a szívünkben” – hangsúlyozta Melo.
Szeptemberben egy brazil szövetségi bíróság ismét felfüggesztette az építési munkálatokat, mert a projekten dolgozó Norte Energia konzorcium nem teljesítette a pályázat elnyerésekor általa vállalt feltételeket. A bírósági ítélet szerint csak akkor folytatódhat az építkezés, ha a vállalat megfelelő lakóhelyről gondoskodik a kitelepítettek számára. A Norte Energia tagadja, hogy megszegte volna a megállapodást.
Az Alexander Soros Alapítványt Soros György fia, Alexander hozta létre 2011-ben azzal a céllal, hogy környezetvédelmi és emberi jogi ügyeket támogasson. Az alapító úgy értékelte, hogy Brazíliában a politikai és korrupciós botrányok, valamint a gazdasági miatt erősen romlott a helyzet a környezetvédelem és földjogi ügyek terén.
