Noha az androidos telefonok processzora nem olyan erős, mint a számítógépeké, sokkal könnyebb megfertőzni őket, mivel az androidos felhasználók jó része még nem telepített semmilyen biztonsági alkalmazást a készülékére. Emellett a megfertőzött alkalmazások – játékok, segédprogramok – is nagy forgalmat generálnak ezeken az oldalakon.
A G DATA szakértői szerint a legtöbb felhasználó mindebből nem sokat érez, maximum arra figyelhet fel, hogy lelassul a telefonja, az akkumulátor gyorsabban merül, esetleg a készülék felmelegszik.
A jelenség mára annyira elterjedt, hogy már nevet is adtak neki: cryptojacking, vagyis kriptoeltérítés. Jelenleg az internet szürkezónájában működő weboldalak tízezrei futtatnak olyan szkripteket, melyek a látogatók számítógépeinek és mobiljainak számítási kapacitását különböző kriptovaluták bányászására használják.
Nemrég azonban a brit sajtó arról írt, hogy 4000 kormányzati weboldalt is meghekkeltek. Az áldozatok között volt a brit egészségbiztosító (National Health Service – NHS), a brit diákhitel-közvetítő weboldala, az adatvédelmi hivatal oldala és az amerikai bírósági rendszer weboldala is.
Mindeközben megtévedt orosz mérnökök egy kísérleti fizikával és nukleáris technológiával foglalkozó intézetben az 1 petaflop kapacitású, a világon a 12. legerősebb számítógépnek minősülő komputert próbálták meg kriptovaluta-bányászatra bevetni.
A mérnököket azután tartóztatták le, hogy az egyébként offline üzemmódban működő számítógépet megpróbálták az internetre kapcsolni, ám erről a rendszer riasztást küldött az illetékeseknek.
A kriptovalutákat bányászó szkripteket és alkalmazásokat a vírusirtó szoftverek egyébként blokkolják, és ha nem szeretnénk, hogy asztali gépünk vagy mobiltelefonunk erőforrásait erre a célra kihasználják, úgy érdemes ezeket rendszeresen frissíteni.
