BUX 52,169.8
-0.34%
BUMIX 4,272.85
-0.82%
CETOP20 2,447.09
-1.80%
OTP 17,300
-2.20%
KPACK 8,500
+2.41%
0.00%
0.00%
0.00%
-4.59%
ZWACK 16,700
+1.21%
0.00%
ANY 1,555
+0.32%
RABA 1,350
-1.46%
-0.20%
-0.59%
-0.59%
-0.80%
-0.90%
-2.91%
+0.48%
-3.45%
+1.38%
OTT1 149.2
0.00%
-1.29%
MOL 2,684
+1.21%
+1.16%
ALTEO 2,270
-2.16%
+2.61%
-0.40%
EHEP 1,695
+3.04%
+1.27%
-0.60%
MKB 1,972
0.00%
-1.67%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
+1.89%
0.00%
-4.91%
-2.07%
-1.24%
NUTEX 15.08
-2.46%
GOPD 12,000
-6.25%
OXOTH 4,574
+0.04%
-1.85%
NAP 1,160
-34.83%
0.00%
-4.76%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Még jobban munkára kellene fogni a vizet

Meg kell háromszorozni az öntözött területek nagyságát, megakadályozni, hogy elszivárogjon a megtermelt ivóvíz negyede, új geotermikus projekteket kell indítani, víztározók sorát létesíteni, közben pedig ellenállni árvíznek és aszálynak is – röviden ezek látszanak a terület fő hazai teendőinek a víz világnapján.

A megtermelt és tisztított ivóvíz 20-25 százaléka elszivárog, elvész Magyarországon a víziközmű-hálózat rossz állapota miatt, ezért a szakterület előtt álló fő feladat a szivárgást megakadályozó, csökkentő javítások elvégzése – válaszolt a Világgazdaságnak a hazai víziközmű-társaságokat tömörítő szervezet, a Mavíz elnöke.

Kurdi Viktor szerint elemzők 1000-3000 milliárd forintra teszik a szükséges munka költségét, amit azonban önerőből aligha tudnak előteremteni az évente együtt 250-300 milliárd forint árbevételt elérő víz- és csatornaszolgáltatók. Pedig a világ vízhiányos térségeiben, városaiban (Kalifornia, Fokváros, Róma) már 7 százalék alá szorították a veszteséget, de hazai példa is van 12 százalék körüli arányra.

Tűzcsapra szerelt ivókút Budapesten, a Deák Ferenc téren
Forrás: MTI/Bodnár Boglárka

Gondot okoz a szakemberhiány is, nagy az elvándorlás, és elmarad az utánpótlás az alacsony keresetek miatt – erről már a szervezet főtitkára beszélt a Világgazdaságnak. Nagy Edit attól tart, hogy a kérdés megoldatlansága kockáztathatja az ellátás biztonságát is. Intő jel, hogy Pakson például a közelmúltban több napba telt egy súlyos vízügyi műszaki zavar elhárítása – csak Budapestről hozott szakemberekkel és eszközökkel tudták megoldani.

Magyarország ivóvízkészletei kiváló minőségűek, a csapvíz összetételét a hatóság hetente többször, 56 vizsgálati szempont szerint ellenőrzi. Igaz, mivel a hazai felszíni vizek szennyeződhetnek, e vizek tisztítása kiemelten fontos, a kútvizek pedig közvetlenül nem is ihatók egyes országrészekben.

A vízkészlet 95 százaléka külföldről érkezik. Magyarország nettó vízkibocsátó, vagyis három Balatonnak megfelelő vízmennyiséggel több hagyja el az országot, mint amennyi bejön. A felszíni vizek 25 százalékát hasznosítjuk az ELTE egy tanulmánya szerint. A hasznosítás további módjai az ivóvízellátáson túl az energiatermelés, az öntözés, a strandok és a gyógyfürdők üzemeltetése, de a vizet tároljuk is gazdálkodási és szabályozási megfontolásból.

A víz energetikai célú munkára fogása terén felemásan állunk. A vízerőművek üzemeltetéséhez túl kicsi a folyóink esése, e létesítmények évente 210-230 gigawattóra áramot állítanak elő, ami éppen hogy kimutatható az országos villamosenergia-termelésben. Annál jobb – bár messze nem kiaknázott – a helyzet a geotermia terén. A föld forró vizével számos településen, térségben fűtenek épületeket és üvegházakat, és újabb, hasonló projektek is formálódnak. Több tucat termál- és gyógyvizes medence működik az országban, jelentős bevételhez juttatva az idegenforgalmat. Turán elindult az első hazai áramtermelő célú geotermikus beruházás is.

Lenne mit fejleszteni az öntözésen is, mert a vízhiány és a csapadék egyenlőtlen eloszlása sokszor csökkenti a termés mennyiségét, és rontja a minőségét is.

A KSH adatai szerint 5,35 millió hektár mezőgazdasági területből csupán 80-100 ezer hektárt öntöznek. A kormány ezért 2017 októberében határozott az öntözés fejlesztéséről, valamint a vízkészletek védelméről és hasznosításáról. Az öntözött terület nagyságát legalább 300 ezer hektárra kell emelni.

Máskor épp a sok víz a baj: Magyarországot háromféle árvíz sújtja: a jégtorlódásból adódó jeges ár, a nagy tömegű hó olvadásából keletkező tavaszi árvíz és az intenzív tavaszi vagy nyári eső miatti zöldár. Rendszeresen lehet számítani a hegyekből lezúduló, hóolvadásból származó víztömegre, ahogyan a klímaváltozás okozta hirtelen áradásokra is, de az aszályok is rendszeresek. Az ezek elleni védekezés érdekében a következő években mintegy 150, a vizet visszatartó, lassító záportározó létesül. Kialakítanak körülbelül 450 ár- vagy belvíztározót is, ezekből öntözni is lehet. Az országban több mint harminc nagy víztározó van, a legismertebb a kiskörei.

Kapcsolódó cikkek