Ismét egyik lánya dühkitörése miatt került kínos helyzetbe a Korean Air dél-koreai légitársaság vezérigazgatója, miután hétfőn vizsgálat indult, mert híradások szerint Cso Hjun Min vizes palackot vágott egy menedzserhez.
A légitársaság bejelentette, hogy április 16-i hatállyal – az ügyben folytatott rendőrségi vizsgálatok lezárultáig – felfüggesztették tisztségéből Cso Hjun Mint, aki a cég alelnökeként a marketingfeladatokért felelt.
A légitársaságnál működő szakszervezetek az alelnök lemondását követelték.
A rendőrség is vizsgálja, hogy történt-e törvénysértés.
A légitársaság azt állítja, hogy a hírekkel ellentétben Cso nem vágott vizes palackot senki arcába, hanem egy poharat vágott a földhöz. Cso megszakította nyaralását, és hétfőn azt állította, nem is dobta a poharat, csak lelökte az asztalról.
Forrás: MTI/AP/Newsis/Kang Dzsin Hjung
Cso Hjun Min csütörtökön a Facebookon kért bocsánatot „ostoba viselkedéséért”.
Apja, a vállalatot vezető Cso Jang Ho egyelőre nem fűzött megjegyzést kisebbik lánya magatartásához.
Nem Cso Hjun Min Cso első lánya, aki kínos helyzetbe hozza a légitársaság vezetőjét. Nővére, Cso Hjun Ah 2014-ben azzal szerzett magának kétes hírnevet, hogy felháborodott azon, hogy a repülőgép első osztályán nem csészében, hanem zacskóban kapta a makadámdiót. Cso emiatt azt követelte, hogy távolítsák el a gépről a vezető légiutas-kísérőt.
A repülés biztonságának veszélyeztetése miatt végül öt hónapot kellett börtönben töltenie, ám onnan a légitársaság szállodaágazatához térhetett vissza.
Az események hatására állampolgárok ezrei árasztották el kérvényekkel az elnöki hivatal honlapját. Sokan azt követelték, hogy a Korean Air távolítsa el nevéből a Korean szót, és ne használja többé logójaként a koreai zászlót. Többek szerint a Cso-lányok viselkedése rontja az ország és a vállalat jó hírét.
Mindkét eset rávilágított arra a társadalmi kérdésre, hogy a dél-koreai gazdaság fejlődését évtizedeken át meghatározó, államilag támogatott családi konglomerátumok, az úgynevezett csebolok alapítóinak leszármazottai mit engedhetnek meg maguknak és mit nem.
Az alapítók mitikus szenteknek számítanak, mert a semmiből építették fel ezeket a cégeket, de gyerekeik és unokáik esetében ez már nem igaz, hiszen ők beleszülettek a milliárdos létbe
– magyarázza Csang Szi Dzsin, a Koreai Tudományos és Műszaki Intézet üzleti tanszékének tanára.
