Angela Merkel német kancellár a Petro Porosenkoval tartott tájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta: nagy figyelemmel hallgatta az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével az EU-ba szállító vezeték körüli ukrán aggályokat, és már Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott hétfői telefonbeszélgetésén is leszögezte,
hogy nem fordulhat elő, hogy a projekt miatt Ukrajnának semmiféle jelentősége nem lesz az orosz gáz szállításában.
Az orosz földgáz tranzitja Ukrajnának bevételi forrás és stratégiai ügy, ezért Ukrajna további szerepének tisztázása nélkül „nem lehetséges” az Északi Áramlat-2 megvalósítása – tette hozzá Angela Merkel, kiemelve, hogy a vezeték „nemcsak gazdasági projekt, hanem természetesen politikai tényezőket is figyelembe kell venni”.
Forrás: Kay Nietfeld/dpa/AFP
A kancellár eddig rendre azt mondta, hogy a német kormány gazdasági beruházásnak tekinti a földgázvezeték megépítését.
A német hatóságok egyébként márciusban az utolsó engedélyeket is megadták a beruházás német területet érintő végrehajtásához.
A balti államok és Lengyelország már az Északi-Áramlat első két vezetékének megépítésekor is élesen bírálták a projektet, Németországnak pedig a közös érdekek elárulását vetették a szemére.
Az Északi Áramlat-2 projekt lényege, hogy
két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.
Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
A Gazprom rekordként könyvelheti el a németországi földgázexportját, amely tavaly elérte 53,4 milliárd köbmétert, 3,6 milliárd köbméterrel, 7,1 százalékkal felülmúlva az egy évvel korábbi mennyiséget.
