A környezetvédő szervezetek üdvözölték a kormány döntését, az olaj- és gázipari ágazat azonban attól tart, hogy a kutatások beszüntetése veszélybe sodorja az ország energiaellátási biztonságát és megrendíti nemzetközi hitelét.
Felelős döntést hoztunk, amely egyensúlyt teremt a meglévő gazdasági érdekek és a klímaváltozás következményeivel szembeni védelem között
- jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy az intézkedés hatásai valójában úgy harminc év múlva, vagy még később jelentkeznek. Ugyanakkor sikerült elkerülni, hogy később a lakosság és az ország számára már megrázkódtatást okozó lépéseket kelljen tenni – tette hozzá.
A döntés kiszámítható feltételeket teremt a fosszilis energiahordozókra támaszkodó vállalkozások és közösségek számára – emelte ki.
A Jacinda Ardern munkáspárti kormányában a koalíciós tag Zöldek vezetője, James Shaw üdvözölte a döntést. Tudományosan bizonyított tény, hogy már nem égethetjük el csak úgy az összes ismert olaj, gáz és szénkészletet. Így aztán nincs is semmi okunk rá, hogy további készletek után kutassunk – mondta.
Az olajtermelő és -kutató vállalatok új-zélandi szövetsége, a PEPANZ (Petroleum Exploration and Production Association of New Zealand) vezérigazgatója, Cameron Madgwick nyilatkozatban adott hangot csalódásának.
Csalódtunk, mert nem volt közvetlen egyeztetés az iparágakkal, ami azért is sajnálatos, mert a tengeri kutatások folytatása a munkáspárt 2017-es energiaipari programjában még szerepelt
- mondta, hozzátéve, hogy „aggasztó jelzés ez a nemzetközi befektetői közösségnek, hogy mennyire nyitott Új-Zéland a beruházások és a munkahelyek teremtése előtt”.
Jelenleg 31 olaj- és gázkutatási engedély van érvényben Új-Zélandon, ezek közül 22 tengeri, amelyek mintegy 100 ezer négyzetkilométeres,
a szigetország északi szigetével nagyjából megegyező nagyságú területet ölelnek fel.
A leghosszabb idejű kutatási engedély 2030-ig szól, de sikeres feltárás esetén a kitermelés még évtizedekig tarthat.