Erdogan szerda délután, a választások után először az államfői palotában fogadta Bahcelit. A találkozó nem volt sajtónyilvános. A Sabah úgy értesült, hogy a beszélgetés fő napirendi pontjai között a választásokkal újonnan létrejövő, végrehajtó elnöki rendszer első lehetséges intézkedései szerepeltek.
Fotó: AFP
Erdogan már a választási kampányban többször felvetette a rendkívüli állapot esetleges feloldását, ugyanakkor jelezte, hogy azt később vissza is állíthatja. Ennek eldöntése az új rendszerben az ő hatáskörébe tartozik majd.
Törökországban a rendkívüli állapotot a 2016. július 15-ei puccskísérlet után öt nappal, július 20-án hirdették ki először három hónapra, de azt idáig minden egyes alkalommal, újabb három hónapra meghosszabbították.
A fő indok a terrorszervezetek elleni harc, köztük a puccskísérletért közvetlenül felelőssé tett gülenista hálózat, valamint a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni hatékonyabb fellépés volt. A rendkívüli állapot jelenleg július 19-ig van érvényben.
Ankara az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát teszi felelőssé a 2016-os hatalomátvételi incidensért. A hivatalos álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez.
Törökországban mindenesetre az elmúlt csaknem két év alatt mintegy 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek, további 38 ezret pedig felfüggesztettek munkaköréből, több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-mozgalomhoz és így az összeesküvéshez.
