May nem enged a határvitában

Az Egyesült Királyság nem fogad el olyan megoldást a Brexit-tárgyalásokon, hogy vissza kelljen állítani a fizikai határt Észak-Írország és Írország között – jelentette ki Theresa May brit miniszterelnök pénteken Belfastban, kétnapos látogatása végén. Az unió és a britek közötti egyeztetéseknek sarkalatos pontja maradt az északír probléma: az ragaszkodik ahhoz, hogy ha a tárgyalásokon nem jutnának megegyezésre, akkor is állapodjanak meg abban, hogy nem lesz fizikai ír–északír határ. Az azonban, hogy ezt miképp oldják meg, egyelőre nagy kérdés. Az EU előállt egy olyan javaslattal, amely szerint Észak-Írország része maradhatna a vámuniónak, javarészt az egységes piacnak is, valamint az EU-s adórendszernek, May azonban elvetette az ötletet.

Soha nem fogadok el egy olyan megoldást, amely vámhatárt emelne a saját országunkon belül, és azt hiszem, egyetlen brit miniszterelnök sem tenne másképp – idézi a BBC.

Észak-Írország mind belpolitikai, mind gazdasági problémákkal küzd. Belfastban 18 hónapja nincs kormány, miután a brit fennhatóságot támogató Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a nacionalista Sinn Féin koalíciója összeomlott. Emellett pedig két egymástól független jelentés is gazdasági visszaesésről számolt be múlt héten. Az északír statisztikai hivatal adatai szerint a térség gazdasági tevékenysége 0,3 százalékkal csökkent az év első negyedévében 2017 utolsó három hónapjához képest. A Brit Iparszövetség (CBI) északír igazgatója, Angela McGowan szerint a gazdasági visszaesés aggasztó mértéket ölt. Két egymást követő negyedévben is visszaesést regisztráltak 2017-ben, és bár az év végén kicsit fellélegezhettek, amikor pozitív eredményt könyveltek el, a 2018 első három hónapjában tapasztalt újabb hanyatlás aggodalomra ad okot.

A magán- és az állami szektor, a termelés és az építkezések terén is visszaesést regisztráltunk

– mondta McGowan. A CBI-vel párhuzamosan az építőipari munkások szövetsége, a CEF is jelezte, hogy az építőipari termelés volumene 2018 első negyedévében jelentős mértékben, 6,5 százalékkal visszaesett az előző negyedévhez képest.

A Sinn Féin élén álló Mary Lou McDonald kijelentette, hogy May északír látogatása nem a regionális helyzet valós felméréséről és az esetleges kompromisszumokról szólt. Bár a miniszterelnök egyeztetett olyan vállalkozások vezetői­vel is, akiknek üzleti tevékenysége átível az ír–északír határon, McDonald szerint May csupán meg akarta nyugtatni a helyi vállalatokat, amellett, hogy ezzel párhuzamosan összeakaszkodott Írországgal és az EU-val is.

A DUP vezetője, Arlene Foster azonban kiállt a miniszterelnök mellett, hangsúlyozva, hogy May arról beszélt, hogy közösen kell megoldást találni, és össze kell dolgozni.

Írország – az északírekkel ellentétben – nem küzd gazdasági problémákkal, az ír GDP-növekedés tavaly uniós szinten a legdinamikusabb volt, 7,8 százalékos bővülést regisztráltak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint azonban ha az EU és az Egyesült Királyság nem jut megállapodásra, az hosszú távon 4 százalékkal visszavetheti az ír GDP-t. Az unió egészét nézve pedig a keményvonalas kilépés esetén a kár az éves gazdasági teljesítmény 1,5 százalékával lehet egyenértékű. Az IMF jelentése szerint Írország után Hollandia, Dánia és Belgium gazdaságát rázná meg leginkább a hard Brexit, míg Finnország és Olaszország lenne a legkevésbé érintve.