BUX 43,099.47
+0.28%
BUMIX 3,809.92
-0.08%
CETOP20 1,820.32
+0.18%
OTP 9,216
+2.51%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.43%
+3.69%
ZWACK 17,350
-0.29%
0.00%
ANY 1,540
-0.96%
RABA 1,170
+2.63%
-0.98%
+2.19%
+1.35%
0.00%
OPUS 151.8
+1.20%
+5.26%
-0.26%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,810
-1.82%
-0.52%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
-0.22%
0.00%
0.00%
-1.07%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+1.01%
0.00%
-0.52%
-9.40%
-1.11%
-1.33%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
-6.29%
0.00%
NAP 1,230
0.00%
0.00%
-5.35%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Trump–Putyin-csúcs: a világ tekintete ismét Helsinkire szegeződik

A mostani lesz a negyedik orosz-amerikai csúcstalálkozó Helsinkiben, azonban több tüntetésre is készülni kell a finn fővárosban.

A finnek több jelentős csúcstalálkozót is lebonyolítottak az Egyesült Államok és Oroszország között még a hidegháború alatt is, a mostani csúcstalálkozó miatt azonban többen demonstráltak, illetve korábban bírálták a külföldi lapokat is amiért Finnországra, mint semleges helyszínre hivatkoztak – írja a The Guardian.

Sokan kritikusok

Ezt a megnevezést több finn szakértő is bírálta, hiszen Finnország kiterjedt együttműködést folytat a NATO-val. Hivatalosan július 16-án be is jelentették, hogy Helsinkiben rendezik meg Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozóját.

Charly Salonius-Pasternak, a Nemzetközi Ügyek Finn Intézetének egyik kutatója azt mondta, hogy

Finnország sem politikailag, sem gazdaságilag, sem katonailag nem semleges.

Szakértők olyan véleményt is megfogalmaztak, hogy nem szabadna engedni Trumpnak és Putyinnak, hogy Európa biztonságáról tárgyaljanak. Salonius-Pasternak szerint a helyszínválasztás abból a szempontból azonban érthető, hogy így egyik nagyhatalmi vezető sem érzi úgy, hogy feladta az álláspontját.

A vasárnap tartott demonstráción használt transzparenseken egyaránt Trump- és Putyin-ellenes jelszavak és karikatúrák is megjelentek, illetve az ország legnagyobb lapja angol, illetve orosz nyelvű reklámokat helyezett ki, amelyekre azt írták: „Elnök Úr, üdvözöljük a szabad sajtó földjén!” De figyelemfelhívó szöveget helyezett ki a Finlayson nevű cég is, amelyekben arra kéri az érkező politikusokat, hogy felelősségteljes döntést hozzanak, illetve Greenpeace is akciózott, amelynek tagjai egy katolikus templom tornyára függesztettek ki egy transzparenst azzal a szöveggel, hogy: „A szívünket melegítsük fel, ne a bolygónkat!”

„Támogatom a nyílt párbeszédet” – nyilatkozta a lapnak az egyik tiltakozó, aki hozzátette, hogy ezt azonban áttátható módon kell tenni és nem akarja, hogy a háttéralkukat kössenek meg Helsinkiben.

Fotó: Alessandro Rampazzo / AFP

A demonstrációk a mai napon is folytatódtak, Trump autójának útvonalát több helyszínen is tüntetők fogadták.

Nagyhatalmak találkozóhelye

Helsinki a hidegháború során is gyakran fontos helyszínként szolgált a Szovjetunió és az USA között. „Szeretettel üdvözlöm önöket a fővárosunkban. És remélem, hogy rövid helsinki tartózkodásuk olyan élvezetes lesz, mint amennyire gyümölcsöző” – így köszöntötte az akkori finn elnök az első Helsinkiben rendezett orosz-amerikai csúcstalálkozó résztvevőit.

A finn fővárosban találkozott 1975-ben Gerald Ford amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev SZKP főtitkár, hogy aláírják az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányát. A dokumentum az emberi jogok kölcsönös tiszteletben tartásával, illetve a keleti és a nyugati blokk országainak területi integritásával foglalkozott. A két csúcsvezető mellett részt vett az orosz-amerikai diplomáciai előkészítést végző két jelentős külügyminiszter, Andrej Gromiko és Henry Kissinger is.

Gerald Ford és Leonyid Brezsnyev
Fotó: AFP

Ronald Reagan amerikai elnök is megállt Helsinkiben mielőtt Moszkvában tárgyalt volna Mihail Gorbacsov utolsó szovjetvezetővel. A három napos finnországi látogatásakor Reagan kijelentette, hogy „nincs valódi nemzetközi biztonság az emberi jogok tiszteletben tartása nélkül”.

1990-ben az idősebb George Bush amerikai elnök már Helsinkiben tárgyalhatott Gorbacsovval az amerikaiak első iraki háborújáról. A két politikus Helsinki belvárosában található elnöki palotában találkozott, ahol várhatóan Putyin és Trump is találkozik majd.

A harmadik helsinki csúcstalálkozón már nem egy szovjet pártfőtitkár, hanem az első orosz államfő képviselte a Kremlt: 1997-ben Borisz Jelcin tárgyalt Bill Clinton amerikai elnökkel.

Van mit megbeszélni

Donald Trump és Vlagyimir Putyin eddig csak a G20-csoport tavaly júliusi hamburgi és a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) novemberi danangi csúcstalálkozója alkalmából találkozott személyesen egymással.

A csúcs lehetséges témái a hadászati stabilitás, a nemzetközi terrorizmus elleni harc és a világ konfliktushelyzetei – köztük elsősorban Szíria, Ukrajna és a Koreai-félsziget -, valamint a kétoldalú viszony megújítása lehetnek.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Trump tárgyalni fog Moszkvának a G7-csoportba való visszavételéről.

A legkönnyebb találkozóm Európában talán Putyinnal lehet

jelentette ki Trump újságíróknak, mielőtt útnak indult több mint egyhetes európai tárgyalássorozatára, amin keretén belül Putyinnal hivatalosan első alkalommal egyeztet.

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmûködés (APEC) szervezete csúcstalálkozóján
Fotó: AFP

Az orosz elnökkel várható találkozóját az Egyesült Államokban különös figyelem övezi, hiszen változatlanul tartanak a vizsgálatok Oroszországnak a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt beavatkozása, valamint Trump kampánycsapata tagjainak oroszokkal történt esetleges összejátszása ügyében. Trump az elmúlt másfél évben következetesen kitartott amellett, hogy kampánycsapatának munkatársai nem játszottak össze az oroszokkal.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek