Amikor külföldi cégek magyarországi befektetések iránt érdeklődnek, akkor ma már az a kulcskérdés, hogy lesz-e elegendő képzett munkaerő, megfelelő szakember – osztotta meg tapasztalatát Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a HIPA versenyképes oktatással, pályaorientációval foglalkozó budapesti konferenciáján. Utalt arra, hogy tavaly 96 beruházás helyszínéül választották Magyarországot, 3,5 milliárd működő tőke érkezett, 17 ezer munkahelyet teremtettek. A járműgyártás mellett biotechnológia, IT, logisztikai, faipari beruházások is megvalósultak, Magyarországon innovációs központok is létesülnek.
Az AmCham elnöke, Bársony Farkas hangsúlyozta: a kamara segíteni kívánja a pályaválasztási folyamatot. Az AmCham karrierorientációs programját hivatalosan a konferencián indították el, a platformra már több mint száz önkéntes vállalati tanácsadó regisztrált a kamarához tartozó cégek munkavállalói közül, akik gimnáziumok, szakgimnáziumok diákjainak tartanak előadásokat, osztják meg tapasztalataikat egyes szakmákkal kapcsolatban. Több tucat középiskolai intézmény jelezte már, hogy élni szeretne a lehetőséggel.
Az oktatás színvonala meghatározza a jövő gazdaságának a versenyképességét
– mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért is felelős tagja. Labdajátékos hasonlattal érzékeltette, két út áll az oktatás előtt. Az első az „emberfogás”, azaz egy bizonyos szakmát sajátítanak el a diákok, szerinte ez elavultnak tűnik. A másik a „területvédekezés”, azaz nem egy szakmára oktatják a diákokat, hanem kompetenciákra, amelyek alapján folyamatosan képezhetik magukat. Szerinte három készség értékelődött fel:
Jelezte azt is, hogy Európában jelenleg a népesség 25 százaléka súlyos problémákkal küzd az írás-olvasás tekintetében. Felmérések szerint Magyarország jól áll az oktatás minőségében versenyképességi szempontból, ám gyengén teljesít a társadalmi felzárkóztatásban betöltött szerepe alapján. Cél az, hogy az Európai Unióban szövetségek jöjjenek létre különböző országok egyetemei között 2024-ig ez közös kurzusokban, kredit rendszerekben, sőt közös közös diplomák kiadásában is megnyilvánulna. Törekvés az is, hogy a természettudományi, mérnöki területeken növeljék a hallgatók létszámát.
Maruzsa Zoltán Viktor köznevelésért felelős helyettes államtitkár azt mondta: pályaorientációs eszközök lehetőségét már az alaptanterv is tartalmazza, pályaválasztási tematikus nap is van, áttekintik, hogy a tankönyvekben modul szintjén miként bővítsék a pályaválasztással kapcsolatos ismereteket. A diplomások pályakövetési rendszere jól működik, anonim módon, de 95 százalékukról van információ az egyetem elvégzése után. Szerinte a mesterséges intelligencia elemzési lehetőségeit lehet majd jól kiaknázni az elkövetkezendő évtizedekben.
Digitális alkotóműhelyek nyílnak
Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár jelezte: a szakképző centrumokban kapcsolati referensek dolgoznak majd, akik folyamatosan kapcsolatot tartanak a környező vállalatokkal, egyben informálják és segítik a diákokat a pályaválasztási folyamatban. Most nyílnak az iskolákban az úgynevezett digitális alkotóműhelyek, amelyekben egy légtérben található például egy régi esztergapad, egy 3D-s nyomtató és egy számítógép, a tanár pedig segíti az adott munkafolyamatot.
Korompay Bálint, a Veres Pálné Gimnázium igazgatója szerint jó lenne egy olyan pályaválasztási modul, amelyet a diákok végigkövethetnének középiskolai tanulmányaik során.
Sipos Kristóf Balázs, az EuroSkills Mechatronika szakmában aranyérmes versenyzője, a Debreceni Egyetem hallgatója szerint
hitelesen és őszintén kell tájékoztatni a középiskolásokat, hogy jól tudjanak pályát választani.
Szerinte is hosszabb folyamatra lenne szükség, nem csak a végzősökre kellene összpontosítani.
Horváth Tamás, az Arconic vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy úgynevezett árnyék napot rendeznek hallgatóknak, azaz a cég bármelyik munkatársának munkafolyamatait lehet megfigyelni 8 órán keresztül, s így tapasztalatot szerezni.
Bencze Róbert, a PwC közép-kelet-európai HR-igazgatója felmérésekre hivatkozva jelezte: automatizációs-robotizációs szempontból az ágazatok közül a szállítás-raktározás a leginkább veszélyeztetett, a munkafolyamatok 50 százalékában felváltható a humán erőforrás, a legkevésbé viszont a tanárok vannak kitéve ennek.
