Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) döntésének megfelelően, államfőként és a hadsereg főparancsnokaként néhány órával ezelőtti rendeletemmel november 28. szerda reggel 9 órától bevezettem a hadiállapotot Ukrajna egész területére
– mondta az ukrán elnök. Hangsúlyozta, hogy a hadiállapot – amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot – bevezetésére vonatkozó rendelet nem irányoz elő a polgárok jogaival és szabadságjogaival kapcsolatos semmilyen korlátozást, és a választásokat is megtartják a tervezett időpontban.
Remélem, hogy mind a politikusok, mind a média felelősen és a helyzetnek megfelelően járnak el, és nem támadják Ukrajnát orosz propagandistáktól átvett elméletekkel
– tette hozzá az ukrán államfő.
MTI/EPA/Pool/Elnöki sajtószolgálat/Mihajlo Markiv
Porosenko kijelentette, hogy a rendeletben elsődlegesen a különböző katonai intézkedésekre vonatkozó kérdések szerepelnek: azok az emberi, katonai, pénzügyi tényezők, amelyek az országot ért támadás esetén lehetővé teszik Ukrajna számára az összes forrás mielőbbi mozgósítását. Hozzátette, hogy nem szándékozik teljes vagy részleges mozgósítást elrendelni, de ez a lehetőség nyitva áll arra az esetre, ha Oroszország tovább eszkalálja a helyzetet.
A hadiállapot nem jelent hadüzenetet. Kizárólag Ukrajna védelmi képességének megerősítésére irányul, tekintettel az Oroszország részéről tapasztalt agresszivitás növekedésére. A hadiállapot nem jelenti a kelet-ukrajnai helyzet politikai és diplomáciai rendezésének elutasítását, erről ma (hétfőn) részletesen is tájékoztattam nyugati partnereinket
– szögezte le Porosenko. Közölte azt is, hogy hétfőn telefonon tárgyalt Jan Stoltenberg NATO-főtitkárral, Andrzej Duda lengyel elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és sok más politikussal.
Az elnök javasolta a parlamentnek, hogy a hadiállapot 30 napig legyen érvényben, jóllehet az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács – amelynek határozata alapján az elnök eljárt – előtte 60 napot javasolt.
Az ukrán haditengerészet vasárnap este közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott ukrán hadihajókra a Kercsi-szorosnál, és az orosz különleges egységek elfoglaltak három ukrán hajót. A támadásban az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült.
Petro Porosenko hétfőn felszólította Oroszországot, haladéktalanul engedje el az ukrán tengerészeket, akiket „a nemzetközi jogot megsértve brutálisan elfogtak és a sorsuk azóta ismeretlen” – közölte az ukrán elnök sajtószolgálata.
Az ukrán hadsereg vezérkara szerint 23 ukrán tengerész esett fogságba a kercsi incidens során.
A nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó Krím félszigetet 2014-ben, egy helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el a lépés jogosságát.
