Az Európai Bizottságnak egyformán kell kezelnie Olaszországot és Franciaországot, tehát ha a 2019-es olasz büdzsé nem felel meg az uniós szabályoknak, akkor ugyanez igaz a franciára is – jelentette ki Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes.
Salvinit Pierre Moscovici nyilatkozata dühítette fel, az uniós pénzügyi biztos ugyanis azt mondta, hogy
az olasz és a francia büdzséproblémák nem vethetők össze.
Moscovici leszögezte, nem arról van szó, hogy az egyik államhoz túl szigorúan, a másikhoz pedig túlságosan engedékenyen viszonyulnának, Salvini azonban nem értett vele egyet.
Az uniós biztos azt mondta, Franciaország azt csinál, amit akar, kezd elegem lenni a kettős mércéből
– idézi a miniszterelnök-helyettest a Reuters.
Az Európai Bizottság (EB) túlzottdeficit-eljárás indítását kezdeményezte Olaszországgal szemben, mivel a kormány jövőre 2,4 százalékra emelné a GDP-arányos költségvetési hiányt az idei 1,8 százalékról. Az EB megítélése szerint ez a rettentő magas államadósság mellett súlyos kockázati tényező. Az előző évet 131,2 százalékos GDP-arányos államadóssággal zárták az olaszok, ez pedig jócskán meghaladja a 60 százalékos uniós határértéket, erre hivatkozva kezdeményezte az EB a túlzottdeficit-eljárást. A franciákkal pedig amiatt példálóztak az olaszok, hogy a költségvetési deficit várhatóan meghaladja majd a 3 százalékot, miután Emmanuel Macron a lakosság anyagi terheit enyhítő intézkedéseket jelentett be.
Az elnök célja az volt, hogy véget vessen a csaknem egy hónapja tartó tüntetéseknek.
Moscovici kiemelte: alapvető különbség, hogy Párizs részéről csak egyszeri kihágásról lehet szó, míg Róma már évek óta megszegi az EU-s szabályokat. Érdekesség, hogy Franciaország majdnem egy évtizedig túlzottdeficit-eljárás alatt állt, és csak idén nyáron került ki alóla. A Daiwa Capital Markets Europe vezető gazdasági kutatója, Chris Scicluna szerint azonban indokolt az uniós hozzáállás, mert Olaszországnak gyors ütemben csökkentenie kellene a költségvetési hiányt és az államadósságot, Franciaország esetében azonban az EU-nak díjaznia kell a strukturális reformokat.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
