Az idegennyelv-oktatás sikeresebbé és eredményesebbé tétele érdekében – az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megbízásából – készült tanulmány főbb megállapításai szerint fontos lenne, hogy a magyar diákok kilenc-tíz éves koruknál előbb kezdjenek el idegen nyelvet tanulni, annak megkezdését javasolt a második vagy a harmadik évfolyamra előrehozni. Az ennél korábbi kezdést viszont nem támogatják a szakértők, mert, a „befektetés nem feltétlenül térülne meg az eredményességben.”
A tanulmány adatai szerint a magyar diákok csak valamivel több, mint 16 százaléka kezdte el a negyedik évfolyamon a nyelvtanulást.
Néhány európai országban, így például a lengyeleknél, a nyelvtanítás Magyarországhoz képest három-négy évvel korábban, hatévesen kezdődik, Horvátországban 6–7 éves kor között. Érdekesség, hogy Észtországban, Litvániában és Lettországban csak tízéves kor után kezdik a nyelvtanítást, ugyanakkor a balti államokban alig éri el a 6 százalékot az idegen nyelvet nem beszélők aránya.
Ezzel szemben Magyarországon a lakosság 40 százaléka nem beszél semmilyen más nyelvet az anyanyelvén kívül.
Ez az arány Csehországban 10, Lengyelországban 18 százalékos. A visegrádi országok mezőnyében a szlovákok nyelvismerete a legjobb, csak alig több mint nyolc százalékuk nem beszél idegen nyelveket.
A hazai iskolai nyelvoktatásban szükség van még a megfelelő tárgyi feltételek, például a digitális infrastruktúra kialakítására, a megfelelő tankönyvek és az egyéni igényekre szabott segédanyagok használatára a nyelvórákon. A tanulmány szerint fontos a pedagógusok módszertani továbbképzése, nyelvhasználati képességük javítása, mint ahogy az is lényeges, hogy előtérbe kerüljön a párbeszédfókuszú nyelvoktatás is.
A nyelvek számát tekintve a második nyelv szerepét is célszerű átgondolni az általános iskolákban és a szakgimnáziumokban. Bár mindkét iskolatípusban lehetséges két idegen nyelvet tanítani, erre a valóságban kevés a példa – írják a szakértők.
Ha az oktatáspolitikai szándék az, hogy a tanulók az európai nyelvtanulói ideálnak és gyakorlatnak megfelelően két idegen nyelvet tanuljanak, akkor ennek megvalósítását újra kell tervezni oly módon, hogy az iskolai szakaszok közti átmenet biztosítva legyen.
Az EU-ban a többség, 66 százalék beszél legalább egy idegen nyelvet. Az Eurostat adatai szerint a nyelvtudás terén Luxemburg áll az első helyen, ahol a lakosság 99 százaléka tud valamilyen idegen nyelven, hiszen majdnem mindenki beszél franciául és németül is. A képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán Litvánia és Lettország áll.
További részletek a Világgazdaság pénteki számában
