Tavaly összesen 7656 lombikbébi-kezelést végeztek hazai állami és magánintézményekben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozásával, 2016-ban pedig 6793-at. A beavatkozásokból csaknem négyezer nem állami intézményben történt.
Az idén összesen 6,05 milliárd forint jut lombikbébi-eljárásokra – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a NEAK –, tavaly 4,8 milliárd, 2016-ban és 2017-ben pedig 2,5 milliárd forint állt e célra rendelkezésre. Tavaly csaknem 700 millió forinttal nőtt a meddőségi kezelésekhez szükséges gyógyszerek ártámogatása is, ezekre több mint 810 millió forintot költöttek az érintettek, a NEAK-támogatás pedig meghaladta a 2,8 milliárd forintot.
„A hazai meddőségi kezelések száma nem változott jelentősen 2017 októbere óta, amióta a korábbi 6700-ról több mint duplájára emelték a NEAK-finanszírozású lombikbébi-eljárások számát” – mondta a Világgazdaságnak Török Attila, a Magyar In Vitro Fertilizációs Társaság elnöke, aki egyben a tapolcai Pannon Reprodukciós Intézet intézményvezetője is.
Ám – mint mondta – hiába nőtt az idén a teljesítményvolumen-korlát (tvk) 13 692-re, a betegek olyan intézményt választanak, amelyben a saját orvosuk dolgozik, azaz többnyire magánegészségügyi szolgáltatót.
Jegybanki javaslatok
A Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi programja tartalmazza a mesterséges megtermékenyítések aktívabb támogatását. A várakozási idő csökkentése céljából javasolja, hogy az érintett eljárások – hasonlóan a szülészetiekhez – kerüljenek ki a teljesítményvolumen-korlát alól. A javaslat szerint a mostani ötről bővíteni kellene az egy személynek járó államilag finanszírozott ellátások számát is, így nőhet a sikeres eljárások aránya, csökkenhetnek a költségek, az érintett ágazat pedig fehéredhet. | VG
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
