Tavaly összesen 7656 lombikbébi-kezelést végeztek hazai állami és magánintézményekben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozásával, 2016-ban pedig 6793-at. A beavatkozásokból csaknem négyezer nem állami intézményben történt.
Az idén összesen 6,05 milliárd forint jut lombikbébi-eljárásokra – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a NEAK –, tavaly 4,8 milliárd, 2016-ban és 2017-ben pedig 2,5 milliárd forint állt e célra rendelkezésre. Tavaly csaknem 700 millió forinttal nőtt a meddőségi kezelésekhez szükséges gyógyszerek ártámogatása is, ezekre több mint 810 millió forintot költöttek az érintettek, a NEAK-támogatás pedig meghaladta a 2,8 milliárd forintot.
„A hazai meddőségi kezelések száma nem változott jelentősen 2017 októbere óta, amióta a korábbi 6700-ról több mint duplájára emelték a NEAK-finanszírozású lombikbébi-eljárások számát” – mondta a Világgazdaságnak Török Attila, a Magyar In Vitro Fertilizációs Társaság elnöke, aki egyben a tapolcai Pannon Reprodukciós Intézet intézményvezetője is.
Ám – mint mondta – hiába nőtt az idén a teljesítményvolumen-korlát (tvk) 13 692-re, a betegek olyan intézményt választanak, amelyben a saját orvosuk dolgozik, azaz többnyire magánegészségügyi szolgáltatót. Ezért, bár például a Semmelweis Egyetem meddőségi centruma csaknem 2500 pluszciklust (beültetési lehetőséget) kapott 2018-ban, ebből csak 625-öt tudott teljesíteni a NEAK-tól kapott adatok szerint, Kaposváron pedig a 900-as tvk-nak a fele kihasználatlan maradt. A szakember szerint a NEAK-finanszírozású kórházakban a gyengébb mutatók a kapacitáshiány mellett azzal is magyarázhatók, hogy kevesebb beteg jelentkezik, mert a meddő párok különösen ragaszkodnak az ellátó orvosukhoz. Ha viszont a méhen kívüli megtermékenyítés tvk-ját szektorsemlegesen osztanák szét, átcsoportosítanák vagy megszüntetnék a tvk-t, évente akár 9-10 ezer lombikbébi-beavatkozás is történhetne, így sokkal több gyermek születhetne.
„A párkapcsolatban élők 15 százalékának nem természetes úton fogan az utódja” – mondta Török Attila. Ráadásul a párok egyre később, 35-40 évesen kezdik el a kezeléseket, amikor a sikeres terhességre lényegesen kisebb az esély, mint a 25-30 éves nők esetében. Míg negyvenéves kor alatt 25 százalékos eséllyel születik gyermeke a lombikprogram résztvevőjének, 43-44 évesen ez az arány már csak 3-5 százalék.
„Az önköltséges eljárás ára a mi intézetünkben mindenkinek 295 ezer forint – mondta Török Attila –, ha NEAK által finanszírozott pácienst látunk el, akkor 280 ezer forint, de bonyolultabb esetben az ár akár 550 ezer forint is lehet.” A közfinanszírozott kórházban a beültetésért nem kell fizetni, és a gyógyszerek árát 90 százalékban támogatja az egészségbiztosító a korábbi 70 százalék helyett. Magánellátóknál végzett beavatkozásoknál egységesen 55 százalékos a NEAK-támogatás. Magyarországon kilenc szolgáltató végez közfinanszírozott mesterséges megterményítést. E központokból ötöt az állam tart fenn, négy magántulajdonú. Tavaly a legtöbb beavatkozás a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesítetett Kórházban történt, több mint 1300 esetben. Az egészségbiztosító egyelőre nem tervezi a lombikprogramok körében a teljesítményvolumen-korlát (tvk) eltörlését – áll a lapunknak küldött válaszban. A NEAK adatai szerint 2017-ben 6793 beavatkozásból 1100 szülés során 1306 gyermek született, tavalyi adat csak októberben lesz.
Jegybanki javaslatok
A Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi programja tartalmazza a mesterséges megtermékenyítések aktívabb támogatását. A várakozási idő csökkentése céljából javasolja, hogy az érintett eljárások – hasonlóan a szülészetiekhez – kerüljenek ki a teljesítményvolumen-korlát alól. A javaslat szerint a mostani ötről bővíteni kellene az egy személynek járó államilag finanszírozott ellátások számát is, így nőhet a sikeres eljárások aránya, csökkenhetnek a költségek, az érintett ágazat pedig fehéredhet. | VG
