Új ítélet a devizahitelek ügyében

A Budai Központi Kerületi Bíróság a devizahitelezés kérdéskörével kapcsolatban arról kérte ki az Európai Bíróság véleményét, hogy a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelvvel ellentétes-e egy olyan szerződési feltétel, amely alapján a hitelintézet a folyósítási árfolyamot nem magában a devizahitel-szerződésben, hanem csak egy ahhoz kapcsolódó olyan jóváhagyási értesítőben határozza meg, amelyet az adós nem írt alá – áll az Európai Bíróságnak egy, a magyarországi devizahitelezéssel kapcsolatos ügyben a szerdai napon meghozott ítéletéről készült összefoglalóban.

Mint írták: az említett magyar bíróság közvetetten a Kúria a devizahitelezés tárgyában született 1/2016-os jogegységi határozatának az irányelvvel való összhangját is meg kívánja vizsgáltatni a Bírósággal, mivel úgy véli, hogy e jogegységi határozat az uniós jogszabály szellemével ellentétes módon zöld utat adott a vitatott szerződési feltétel alkalmazásának.

A szerdai napon meghozott ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a szóban forgó szerződési feltétel a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát határozza meg, ami annyit jelent, hogy

az irányelv értelmében e feltétel tisztességtelensége csak akkor vizsgálható, ha azt világosan és érthetően fogalmazták meg. Azt, hogy ez így történt-e, a Budai Központi Kerületi Bíróságnak kell megvizsgálnia

– tették hozzá.

Amennyiben a magyar bíróság arra a következtetésre jutna, hogy a kérdéses feltétel nem került világosan és érthetően megfogalmazásra, úgy sor kerülhet annak megvizsgálására, hogy e feltétel tisztességtelen-e, azaz, hogy a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz-e elő a hiteladós fogyasztó kárára.

Ennek megvizsgálása szintén a Budai Központi Kerületi Bíróság feladata

– húzták alá.

Abban az esetben, ha meg kellene állapítani az említett feltétel tisztességtelen jellegét, úgy e feltétel az irányelv értelmében nem jelenthet kötelezettséget a fogyasztóra nézve, ugyanakkor

a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, ha e feltétel kihagyásával is teljesíthető. Ennek értékelését is a Budai Központi Kerületi Bíróságnak kell elvégeznie

– emelték ki.

Következésképpen a 1/2016-os jogegységi határozatban megjelenő azon magyar szabályozás, amely nem minősíti semmisnek a jelen ügy tárgyát képező szerződési feltételt tartalmazó devizahitel-szerződéseket,

csak akkor lenne összeegyeztethetetlen az irányelvvel, ha e feltételt nem fogalmazták meg világosan és érthetően, és tisztességtelensége megállapításra kerül, valamint a szerződés e feltétel kihagyásával nem teljesíthető

– foglalták össze tájékoztatójukban.