Közélet

A NASA már a Mars felé tekint

Amennyiben a Holdon tervezett Artemis program sikeres lesz, azzal belátható közelségbe kerülhet az első marsi küldetés is.

Egyszer Stephen Hawking azt mondta, hogy „száz évünk van új bolygót kolonizálni”. Ellenkező esetben megvan a kockázata, hogy az emberiség nem éli túl a Földön a klímaváltozást és annak következményeit.

Mindez önmagában is elégséges az űrkutatás elengedhetetlen voltának bizonyítására, de a nagy űrügynökségek, mint az ESA, vagy a NASA feladata többről szól, mint új, lakható bolygók feltérképezéséről. A világűr vizsgálata segíthet megérteni a problémákat, amikkel itt a Földön nézünk szembe. A klímaváltozás és a természeti katasztrófák mellett, a túlnépesedés, vagy éppen a drónok jelentette probléma is ilyen. Eseménydús évet zárt a NASA – oldalukon minden program részletesen megtekinthető.

A Lucy program

Januárban jelentették be a szonda 2021 októberében tervezett indítását, melyet követően az egység 12 éves útra indul a floridai Cape Canaveral állomásról. Célja, hogy a Jupiter és a Nap közötti pályán mozgó aszteroidákat vizsgálja. Tervezett költségvetése 148 millió dollár, ami az indítás költségein kívül magában foglal számos, a misszióval kapcsolatos költséget is.

Hivatalosan is véget ért az Opportunity program

A Mars felderítését célzó Opportunity egyike volt a NASA legsikeresebb programjainak, majdnem 15 éves üzemidőt követően 2018-ban vesztették el a kapcsolatot a Rover egységgel. A Jet Propulsion Laboratory (JPL) mérnökei júniusban utolsó kísérletet tettek a kommunikáció helyreállítására. 2019 februárjában közzétett eredmények kapcsán Jim Bridenstine, a NASA igazgatója nyilatkozott a 400 millió dolláros küldetésről.

Az olyan úttörő vállalkozások, mint amilyen az Opportunity is volt, teszik lehetővé, hogy egy nap bátor űrhajósaink a Marsra lépjenek.

A mindössze 90 marsi napra és 1000 méter megtételére tervezett mobil egység hatvanszor tovább bírta. Ez alatt 42 kilométert tett meg mintákat gyűjtve.

A SpaceX első tesztrepülése

Március 2-án lőtték fel Elon Musk űrkapszuláját, amelynek lényeges tulajdonságai közé tartozott, hogy újrahasznosítható és olcsón az űrbe juttatható. Sajnos azonban a propulziós tesztek során komplikációk léptek fel és a kapszula megsemmisült, így az „emberes” küldetésekre még várnunk kell. Az év során több alkalommal szállított a Dragon űrkapszula eszközöket és utánpótlást az űrállomásra.

Fotó: AFP

Az InSight rögzítette az első nagyobb marsrengést

Egészen pontosan nem is egyet. Április 6-án, a 128-adik marsi napon (sol) az InSight szeizmikus aktivitás jeleit rögzítette. Korábban is előfordult a marsi tektonikus lemezek elmozdulása mellett mindez. A JPL jelentése szerint március 14-én (105. sol), április 10-én (132. sol) és április 11-én (133. sol) is fogtak szeizmikus jeleket, de azok közel sem voltak olyan erősek, mint az április 6-án mért rengés, amiről hanganyagot is közzétettek.

Új ötleteket támogat az ügynökség

Olyan forradalmi ötletekbe fektetett a NASA, amelyek a Hold- és Mars-küldetéseket hozhatják közelebb. „Okosűrruha” és napenergia hatékonyabb felhasználására épülő koncepciókért egyenként mintegy 125 ezer dollárral szállt be a vállalat.

Iker tanulmány

Az űrben töltött idő hatását vizsgáló teszt során egy egypetéjű ikerpár egyike, a nyugalmazott asztronauta, Scott Kelly a Nemzetközi Űrállomáson töltött 340 napot, míg testvére, a szintén asztronauta Mark a Földön maradt. A kettejük sejtállományában beállt változások alapján pontosabb képet kapunk arra vonatkozólag, hogy milyen hatása van a súlytalanságnak testünkre.

A fehérvérsejtek, az immunrendszer és a génállomány változásait vizsgálták a közel egyéves vizsgálat során. Az is kiderült, hogy az influenza elleni oltás pontosan ugyanolyan hatást vált ki súlytalanságban, mint a Földön.

A legfontosabb eredmény, hogy minden, az űrben beállt biológiai változás a Földre visszatérve hat hónap alatt helyreáll az ember szervezetében.

A ikrek testében nem állt be olyan változás sem, ami számottevő különbséget okozott volna kettejük közt.

Az idei év volt az első alkalom, amikor csak nőkből álló csapat tett űrsétát. Christina Koch űrhajós negyedik és Jessica Meir űrhajós első űrsétájának célja egy tönkrement lítium-ion elem javítása volt. Christina Koch várhatóan egy másik rekordot is felállít: női asztronautaként 328 napot tölt az állomáson, ezzel pedig a leghosszabb időt űrben töltő nő lesz. Visszatérését 2020 februárjára tervezik. A korábbi rekorder, Peggy Whitson 288 napot töltött az űrállomáson 2016-ban.

A Holdtól a Marsig

Fotó: AFP

A 2019-es évre a NASA 20,19 milliárd dolláros költségvetéssel számolt. 2020-ban 21 milliárd dollárt hagyott jóvá az Egyesült Államok kormánya. A NASA továbbá kifejezte szándékát, hogy – a Marsra szállás előkészítéseképpen – 50 év után visszatérjen a Holdra.

Az Artemis program neve ismerős lehet azoknak, akik olvasták Andy Weir azonos című regényét. A misszió többek közt azt a célt tűzte ki, hogy 2024-ben egy férfi és egy – egyben az első – nő lépjen a Holdra. A személyzetet szállító Orion kapszulát júniusban fejezték be, az indulásig tesztek sorát futtatják le. Eddig tizenkét küldetést tervez a NASA Holdra indítani. Mindegyiket az Orion szállítja a tervek szerint. Amennyiben az Artemis program sikeres lesz, azzal belátható közelségbe kerülhet egy marsi küldetés is.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek