
Hatalmas diplomáciai siker Magyarországnak a békecsúcs, átrendezheti a globális erőviszonyokat
Trump amerikai elnök bejelentette, Budapesten találkozik Vlagyimir Putyinnal. Rövid idő alatt ez lesz a második alkalom, hogy Putyin egy NATO-ország területére lép – emelte ki tudósításában az NTV német hírtelevízió, amely megszólaltatta Klemens Fischer professzort, a kölni egyetem tanárát. A budapesti békecsúcs átrendezheti a globális erőviszonyokat.

A küszöbönálló, de még konkrét időpont nélküli budapesti találkozó hírét hivatalos moszkvai források (Jurij Usakov oroszországi elnöki tanácsadó) is megerősítették. Bár Usakov óvatosan úgy fogalmazott a Vedomosztyi szerint, hogy „Budapesten tarthatják a találkozót”.
Kijev fanyalog, megint a feje felett dőlnek el a dolgok
Ukrajnában fanyalogva ugyan, de a szövegben eldugva közzétették, hogy a (maradék) országuk sorsát eldönthető Trump–Putyin-találkozó Budapesten lesz. Magyarország miniszterelnöke telefonon beszélt Donald Trumppal, és megerősítette, hogy a budapesti csúcsértekezlet előkészítése a házigazdák részéről folyik – ezt a TASZSZ közölte, s várható egy Orbán–Putyin-beszélgetés is. A német NTV kiemelt hírben jelentette: Orbán Viktor Európát teszi felelőssé az amerikai elnök ukrajnai béketeremtési kísérletei sikertelenségéért.
A nagy India-kérdés
Közben az amerikaiak, London aktív támogatásával nyomást gyakorolnak az ukrajnai válságban egyre nagyobb szerepű – mint az oroszországi olaj egyik legnagyobb vásárlójára, feldogozójára és ilyen formában való továbbértékesítőjére – Indiára, hogy fogja vissza kőolaj-behozatalát Oroszországból. A Reuters értesülései szerint ebben Washington bizonyos előrelépést ért el. Ugyanakkor jelzik, hogy a folyamat nem zökkenőmentes, erőteljes indiai gazdasági érdekeket sért. Például kétségbe vonják Indiában, hogy Trump elnök nyomást gyakorolt-e, beszélt-e Narendra Modi kormányfővel. Emlékeztetnek rá, hogy ha egyes indiai importőrök hajlandók is lesznek a behozatal korlátozására, azt legkorábban decemberben kezdhetik el.
Addigra azonban talán megszületik az ukrajnai békemegállapodás, és a budapesti Trump–Putyin-tárgyalások folytán a világ egy új helyzettel szembesül. Noha sem a politikusok, sem a sajtó nem beszélnek róla, de
a tárgyalások igazi tétje az új világhelyzet, a kialakult, elsősorban Kína hatalmas arányú gazdasági-politikai-katonai térnyerésén alapuló változások rendszerbe foglalása.
A nemzetközi erőviszonyok változása máris érződik: a gázai válság rendezésével megingott a kínai–orosz globálpolitikai szervezet, a BRICS helyzete. A szervezet élcsoportjának legsebezhetőbb tagja India. Mint a Bloomberg megjegyezte, a BRICS-alapító tag Brazília által kezdeményezett szeptemberi virtuális kereskedelmi csúcstalálkozón a kínai és az orosz első számú vezető, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin az indiai miniszterelnök, Narendra Modi nélkül vett részt.
Rubio és Lavrov készíthetik elő a tárgyalásokat, ami átfogó megállapodás megkötésére utal
A BBC értesülései szerint a jövő héten meg nem nevezett időpontban és helyen „magas rangú” amerikai és orosz tisztviselők részvételével előkészítő tanácskozást tartanak. Trump „nagyon produktívnak” nevezte a csütörtökön, október 16-án Putyinnal telefonon folytatott, több mint kétórás tárgyalást, és láthatóan nagy súlyt fektet a jó és alapos előkészítésre. A rendelkezésre álló információk szerint
az előkészítő tanácskozásra érkező amerikai küldöttséget Rubio külügyminiszter fogja vezetni.
Oroszország hagyományosan szűkszavúbb a delegáció-összetétel megnevezésében, de ha Rubio lesz a főnök az amerikai oldalon, akkor várhatóan Lavrov oroszországi külügyminiszter vezeti a moszkvai előkészítő csapatot.
Ez egyben arra utalhat, hogy
Budapesten igen komoly, alapos és átfogó megállapodást akarnak elérni.
A tét óriási. Vélhetően sokkal nagyobb, mint az egyébként roppant fontos közel-keleti rendezés, hiszen itt az akár globális nukleáris konfliktushoz vezethető kelet–nyugati kapcsolatrendszerről, annak jövőbeni alakításáról van szó.
A budapesti békecsúcs felértékeli Magyarország szerepét Európában
Magyarország számára a házigazda szerepe óriási megtiszteltetés. Várhatóan átformálja Budapest javára a magyar–ukrán kapcsolatrendszert, és mindenképpen kihathat a Budapest és Brüsszel viszonyára is, a magyarok számára feltétlenül pozitív módon. Hacsak a kelet-európai konzervatív blokk, az Ukrajna, Lengyelország, balti hármak, Finnország, Svédország alkotta csoport nem gyakorol nagyon erőteljes ellennyomást Brüsszelben és Strasbourgban.