Egy háború szünetel, egy véget érhet, egy pedig most készül: milliós milícia mozdul meg Amerika ellen

Pattanásig feszült a helyzet Venezuela partjainál, miután az Egyesült Államok az elmúlt hetekben jelentős katonai erőt csoportosított át az ország határainak közelébe. A Pentagon nyolc hadihajót, egy támadó-tengeralattjárót, F–35B vadászgépeket, P–8 Poseidon kémrepülőket és MQ–9 Reaper drónokat vezényelt a térségbe, sőt, elit különleges műveleti egységeket is mozgósított.

Venezuela vizein már gyülekezik a változás

A hivatalos indoklás szerint a műveletek a kábítószer-kereskedelem visszaszorítását célozzák, és ennek jegyében az amerikai erők már legalább öt, az amerikai politikát és közvéleményt megosztó vitatott csapást mértek feltételezett kábítószercsempész hajókra. Szakértők szerint azonban ez az erődemonstráció egyértelmű üzenet a caracasi vezetésnek, és bár egy teljes körű invázióhoz nem elegendő, tartós és célzott csapásmérésekre bőségesen alkalmas, írja a The Wall Street Journal. 

Nicolás Maduro elnök teljes harckészültséget rendelt el, csapatokat vezényelt a partvidékre, és mozgósította az általa milliósnak mondott civil milíciát. 

– mondta Maduro korábban a héten, támogatói körében. 

Az állami propagandagépezet teljes fordulatszámon pörög: a televízióban és a rádióban folyamatosan azt sulykolják, hogy az Egyesült Államok egy kapzsi, a „náci birodalomhoz hasonló” állam, amely az ország olajkincsére pályázik, de a venezuelai hadsereg készen áll a haza megvédésére. A bemutatott felvételeken katonák masíroznak és orosz gyártmányú vadászgépek húznak el az égen.
A harcias retorika és a látványos mozgósítás azonban egy mély gazdasági és katonai válságot igyekszik leplezni. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint a venezuelai gazdaság, amely nemrég még az éledezés halvány jeleit mutatta, 2026-ban 3 százalékkal zsugorodhat, az infláció pedig elérheti a sokkoló, 682 százalékos (!) mértéket. Ebben a környezetben még a hadsereg fenntartása is kérdéses, a modernizációja pedig gyakorlatilag lehetetlen. 

– mondta Diosdado Cabello, a rezsim „békéért, igazságosságért és belügyekért” felelős minisztere. 

Száműzetésben élő, volt magas rangú tisztek egybehangzóan állítják, hogy a névleg 125 ezer fős haderő romokban hever.
A tapasztalt, képzett parancsnokokat politikai okokból eltávolították, hogy csak az autoriter rendszerhez feltétlenül lojális tisztek maradjanak pozícióban. A sorkatonák alultápláltak, a logisztikai háttér pedig szinte nem is létezik.

Egy volt venezuelai, jelenleg amerikai száműzetésben élő ezredes, Edward Rodriguez így értékelte a helyzetet: „A kormányzat csupán megtévesztési taktikákat alkalmaz, hogy kivárják az Amerikaiak távozását, vagy hogy elrettentsék őket.” Hozzátette, hogy a hadsereg vezetői „tudják, hogy nincs esélyük, csak időt próbálnak nyerni”.

 Donald Trump amerikai elnök egy szokatlan lépéssel nyilvánosan bejelentette: felhatalmazta a CIA-t, hogy titkos műveleteket hajtson végre Venezuela területén. Az elnök a döntést két fő indokkal támasztotta alá: 

• Venezuela a börtönpopulációjának egy részét szabadon engedi és az USA-ba küldi
• meg kell állítani az országból szárazföldi úton érkező kábítószer szállítmányokat
  Trump egyértelművé tette, hogy a tengeri útvonalakat már az ellenőrzésük alatt tartják, de hozzátette: „most már a szárazföldet is figyeljük”.
   

Caracas azonnal és élesen reagált a bejelentésre. Nicolás Maduro egy televíziós beszédben az amerikai néphez címezve sürgette a békét, ugyanakkor határozottan elutasította a „CIA által vezényelt államcsínykísérlet” lehetőségét, párhuzamot vonva az iraki és líbiai beavatkozásokkal. Yván Gil Pinto külügyminiszter a CIA bevonását és a katonai jelenlétet „agressziónak, fenyegetésnek és zaklatásnak” minősítette. Az ENSZ által kinevezett emberi jogi szakértők az eddigi amerikai, drogcsempész hajók ellen végrehajtot csapásokat „bírósági eljárás nélküli kivégzéseknek” nevezték, megkérdőjelezve a műveletek a nemzetközi joggal való konformitását. Washington ezzel szemben azzal érvel, hogy Maduro, maga is a “Cartel of the Suns” nevű bűnszervezet vezetője, kormányának több tagja pedig a szintén a szervezetben tölt be pozíciókat.
 

A mostani csapatmozgások is jórészt a partvidékhez közeli laktanyákban állomásozó egységeket érintik, a morál pedig rendkívül alacsony. A katonai erőfitogtatás tehát nem több, mint kétségbeesett blöff, amellyel a rezsim a külső ellenségkép felmutatásával próbálja elterelni a figyelmet a katasztrofális gazdasági helyzetről és megszilárdítani a belső hatalmát. 

Az erő látszatának fenntartása érdekében a kormány a Venezuelában régóta menedéket élvező kolumbiai fegyveres csoportokat, a harcedzett ELN gerilláit is kész lehet bevetni az esetleges belső tiltakozások elfojtására.

A lakosság körében eközben vegyesek az érzelmek. A rezsim támogatói, például Blanca Soto, a caracasi közösség egyik helyi vezetője elszántan hangoztatja:

Mások, mint a negyvenhat éves Milargos Campos, nem szeretnének mást, mint nyugodt gazdasági növekedést, de erre „csak akkor látunk lehetőséget, ha valamilyen módon leváltják a kormányt”.

A helyzet eszkalációjáról itt írtunk korábban.

Itt pedig megtekinthetik a venezuelai hadsereg egyik múltbéli felvonulását, az AP Archives gyűjteményéből:

A kiemelt kép illusztráció. / Forrás : AFP