Máris itt van Brüsszel bosszúja a 14. havi nyugdíj bevezetése miatt? Az EU reformja nagyon nem fog tetszeni a magyar kormánynak – súlyos pénzbüntetés fenyeget
Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy a következő, 2000 milliárd eurós uniós költségvetés kifizetéseit a nyugdíjreformhoz köti. Az Európai Unió végrehajtó szerve ezzel védené meg a tagállamok pénzügyeit a közelgő demográfiai válság hatásaitól – értesült a Politico több magas rangú uniós tisztviselőtől.
Az Európai Bizottság nyugdíjreformhoz kötné az uniós pénzek kifizetését
Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi jogalkotási részlegei olyan jogszabálytervezeten dolgoznak, amely az egyes országok állami nyugdíjrendszereit úgy erősítené meg, hogy nyugdíj-megtakarítási politikákat (CSR-eket) javasolnának a tagállamoknak az évente esedékes országspecifikus ajánlásokban.
Ha az államok ezeket figyelmen kívül hagynák, akkor nem kapnák meg az összes, részükre elkülönített uniós pénzt a 2028-ban induló hétéves költségvetésből.
„A mi feladatunk a bizottságban az, hogy segítsük a nehéz döntések meghozatalát az országoknak. A CSR-ek erre kiválóan alkalmasak lennének, mivel összekapcsolják a reformokat a beruházásokkal” – mondta az egyik magas rangú tisztviselő a brüsszeli lapnak.
Az idősödő társadalmakban egyre kevesebb dolgozó adója finanszírozza az egyre több nyugdíjas teljes megélhetését
Az Európai Unióban egyszerre jellemző a magas államadósság, az idősödő társadalom és a csökkenő születési ráta. Ezek együttesen összeomlással fenyegetik a felosztó-kirovó rendszerű állami nyugdíjrendszereket, amelyekben az aktív dolgozók adóiból finanszírozzák az aktuális nyugdíjakat.
Az uniós nyugdíjasok több mint 80 százaléka 2023-ban kizárólag állami nyugdíjból élt, és minden ötödik, összesen 18,5 millió 65 év feletti uniós polgár a szegénységi küszöb alatt él.
Brüsszel célja kettős: enyhíteni az államháztartások terheit, miközben ösztönzi a hosszú távú megtakarításokat, és ezzel előmozdítja egy amerikai mintájú tőkepiac létrejöttét Európában.
A bizottság nem kívánja meghatározni a nyugdíjkorhatárt vagy az idősek havi juttatásait. Ehelyett az öngondoskodást ösztönző mechanizmusokra koncentrálna, valamint arra, hogy a vállalatok céges nyugdíjprogramokat kínáljanak a dolgozóknak.
A CSR-ek az EU éves gazdaságpolitikai koordinációs folyamatának részei, amelyek célja, hogy az országokat strukturális reformokra ösztönözzék. A bizottság szerint ez nem kényszerítés, hanem „egyszerűen jó gazdaságpolitika”.
Ingoványos talajra lépne az Európai Bizottság, kétséges a népszerűtlen nyugdíjreformok végrehajtása
A javaslat azonban politikailag rendkívül kényes. A nyugdíjpolitika ugyanis nem tartozik az uniós intézmények hatáskörébe, ráadásul az uniós források ilyen feltételekhez kötése nagy politikai kockázatot jelenthet, különösen, mivel a választások legaktívabb résztvevői az 50 év felettiek.
A nyugdíjreform gyakran utcai tiltakozásokat vált ki. Belgiumban kedden csapott össze a rendőrség a szakszervezetekkel , amelyek a nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre emelése ellen tüntettek. Franciaországban 2023-ban hónapokig tüntettek Emmanuel Macron elnök hasonló reformja ellen, amikor az 62-ről 64 évre emelte a korhatárt. Az országban október elején tiltakoztak legutóbb a tervezett nyugdíjreform ellen. Sébastien Lecornu miniszterelnök kedden bejelentette, hogy jegelik a Macron-féle reformokat, mert a parlamenti válság miatt nem lehet költségvetést elfogadni. A halasztás 400 millió eurós költséggel járhat jövőre, pedig már így is túl nagy az államadósság.
Magyarország 14. havi nyugdíjat is fizetne
Eközben a magyar kormány azon dolgozik, hogy a 14. havi nyugdíj bevezetésével még több állami pénzt juttasson az időseknek. Ezzel Brüsszel akaratával szembemenve kevesebb megtakarításra ösztönözné a dolgozó magyarokat, mivel egyre inkább abba a hitbe ringathatja őket, hogy meg tudnak majd élni az állami nyugdíjból.
„Csakis egy megoldás van, a 14. havi nyugdíj. Ezen kell dolgozni, ezt már többször bemondtuk, nagyon számoljuk, nagyon nézzük, és kőkeményen dolgozunk rajta, hogy ez megvalósítható legyen” – ezt kaposvári lakossági fórumán jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter.
Ráadásul nem lenne egyedülálló, ha az Orbán-kormány bevezetné a 14. havi nyugdíjat. A Világgazdaság összesítése szerint ma már négy európai országban is fizetnek ilyen juttatást, így Magyarország egy szűk, de erős klub tagja lehetne.
Bár részleteket egyelőre nem tudni, hogy miként vezetné be a kormány Magyarországon a 14. havi nyugdíjat, nem zárható ki, hogy a 13. havihoz hasonló rendszerben történne. Orbán Viktor miniszterelnök 2020 áprilisában jelentette be, hogy négy év alatt fokozatosan vezetik vissza a 13. havi nyugdíjat: így 2021-ben egyheti pluszjuttatással indul a program, majd évente újabb egy hét jár, 2024-re pedig elérik a teljes havi összeget. Később a kormány ezt a folyamatot felgyorsította, és 2022 februárjában már a teljes 13. havi nyugdíjat kifizették minden jogosultnak.
Így nyúlt hozzá több lépésben a nyugdíjakhoz az Orbán-kormány – részletesen bemutatjuk, mi történt 2010 óta, meglepő számokat közölt a szakértő
Az átlagos öregségi nyugdíj értéke 2010 óta jelentősen nőtt, ami az inflációt is figyelembe véve közel negyedével növelte a nyugdíjasok vásárlóerejét. A kormányzat több lépésével, mint a nyugdíjprémiumok, támogatások és a nyugdíjas munkavállalás könnyítése, jelentősen javultak a nyugdíjasok életkörülményei. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottságuk is nőtt, miközben az anyagi és szociális nehézségekkel küzdők aránya jelentősen csökkent.
