A nem fertőző betegségek hatása a világgazdaságra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságPárizsban tartották a civilizációs betegségek kockázatcsökkentésének nemzetközi konferenciáját. A rendezvényen e betegségek megelőzéséről, lehetséges gyógymódjairól, illetve kialakulásuk kockázatainak csökkentéséről esett szó.
A civilizációs betegségek (non-communicable diseases, NCD) alatt olyan, nem fertőzés útján terjedő betegségeket értünk, mint amilyenek a különböző daganatok, a Parkinson-kór, az autoimmun betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, a sztrókok, a cukorbetegség, a krónikus veseelégtelenség, a csontritkulás, a degeneratív ízületi gyulladás vagy az Alzheimer-kór.
Andrzej M. Fal pneumológus, a varsói Stefan Wyszynski Bíboros Egyetem (UKSW) professzora előadását azzal kezdte, hogy a különböző magatartásbeli, illetve környezeti jelenségek egészségügyi kockázatait hasonlította össze.
A kockázati tényezőket három csoportra osztotta.
A hagyományos kockázati tényezők – mint az alultápláltság, a zárt terek levegőminősége, a vizek minősége vagy hiánya, a közegészségügy állapota, valamint a nem megfelelő higiénia – egyre csökkenő kockázatnak számít napjainkban világszerte.
A modern tényezők között a városi levegő minősége, a közlekedés biztonsága, valamint a különféle foglalkozási ártalmak az előbbieknél magasabb, de egyre kevésbé fenyegető körülmények.
Van azonban két olyan faktor, amelyet máig nem sikerült csökkenteni, sem féken tartani: az elhízás és a mozgáshiány, valamint az ennél még súlyosabb jelenség, a dohányzás.
A WHO 2018-ra vonatkozó adatai szerint
haltak meg világszerte.
A dohányzás 7,2 millió ember haláláért felelős az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint.
Fal professzor kitért arra is, hogy ezek a civilizációs vagy nem fertőzés útján terjedő betegségek a halálesetek 63 százalékát okozzák. Arra is rámutatott, hogy a szegényebb országokban, ahol a víztisztaság, a levegő minősége, valamint a higiéniai körülmények nem megfelelők, a felnőttkor előtti elhalálozások mintegy 80 százaléka ugyancsak ezekhez a betegségekhez köthető – noha ismert közvetlen összefüggés nincs.
Kifejtette ugyanakkor, hogy az NCD-k a legnagyobb arányban nem a társadalmak legszegényebb rétegeit, hanem az alsó középosztály tagjait fenyegetik. A megbetegedések száma ebben a rétegben kiugróan magas. Ugyanakkor a szegényebb rétegek együtt sokkal nagyobb részben vannak kitéve az NCD-k, így a mentális betegségek kockázatainak, mint bármely társadalmi réteg.
Ez és a társadalom öregedésének több régiót érintő problémája a gazdaságot sem kíméli – mutatott rá Fal.
A WHO egy másik jelentése szerint a legfőbb halálozási okok a civilizációs betegségek voltak 2018-ban. Az összes haláleset 71 százaléka (41 millió) köthető valamely NCD-hez. Minden évben 15 millióan halnak meg emiatt 30 és 69 éves koruk között, vagyis munkaképes koruk második felében.
A betegségtől szenvedő dolgozó nem vagy nem eléggé hatékonyan termel a munkáltatójának.
Fal szerint, ha energiánkat e betegségek elkerülésére, illetve gyógyítására fordítanánk, azzal azt érnénk el, hogy
minden, az NCD-k elkerülésére befektetett dollár után a gyógyult betegek legkevesebb 7 dollárt termelnének vissza 2030-ig.
Ehhez azonban először át kell gondolni a költségvetést.
Orvosi költségek
Nem orvosi költségek
Európára nézve különösen fenyegető tendenciáról van szó gazdasági értelemben is. A civilizációs betegségek nagyban hozzájárulnak a munkaerőhiány növekedéséhez.
A kezelések is drágulnak, különösen olyan esetben, amikor valaki egyszerre több betegségben szenved.
A munkaképesség és a teljesítmény visszaesik, a betegség súlyosságától függően.
Ez azért is fontos, mert részben az NCD-k okolhatók a társadalmak elöregedéséért, pedig – mutat rá Fal – az ezekből következő fiatalkori elhalálozások megelőzhetők lennének. Szerinte ugyanis a megbetegedéseket kiváltó okok többsége ismert és elkerülhető.
Fal szerint megoldást jelenthet, ha vonzóvá tesszük az egészségügybe való befektetés lehetőségét, az egészségügyi képzések és a megelőzés támogatásával.
Érdemes volna továbbá külső támogatókat is bevonni a fejlesztésbe, ideértve a magánszemélyek és a nonprofit szervezetek befektetéseit.
