BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

A nem fertőző betegségek hatása a világgazdaságra

Az NCD-k gazdasági értelemben is kockázatot jelentenek. A civilizációs betegségek nagyban hozzájárulnak a munkaerőhiány növekedéséhez.

Párizsban tartották a civilizációs betegségek kockázatcsökkentésének nemzetközi konferenciáját. A rendezvényen e betegségek megelőzéséről, lehetséges gyógymódjairól, illetve kialakulásuk kockázatainak csökkentéséről esett szó.

A civilizációs betegségek (non-communicable diseases, NCD) alatt olyan, nem fertőzés útján terjedő betegségeket értünk, mint amilyenek a különböző daganatok, a Parkinson-kór, az autoimmun betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, a sztrókok, a cukorbetegség, a krónikus veseelégtelenség, a csontritkulás, a degeneratív ízületi gyulladás vagy az Alzheimer-kór.

Andrzej M. Fal pneumológus, a varsói Stefan Wyszynski Bíboros Egyetem (UKSW) professzora előadását azzal kezdte, hogy a különböző magatartásbeli, illetve környezeti jelenségek egészségügyi kockázatait hasonlította össze.

A kockázati tényezőket három csoportra osztotta.

A hagyományos kockázati tényezők – mint az alultápláltság, a zárt terek levegőminősége, a vizek minősége vagy hiánya, a közegészségügy állapota, valamint a nem megfelelő higiénia – egyre csökkenő kockázatnak számít napjainkban világszerte.

A modern tényezők között a városi levegő minősége, a közlekedés biztonsága, valamint a különféle foglalkozási ártalmak az előbbieknél magasabb, de egyre kevésbé fenyegető körülmények.

Van azonban két olyan faktor, amelyet máig nem sikerült csökkenteni, sem féken tartani: az elhízás és a mozgáshiány, valamint az ennél még súlyosabb jelenség, a dohányzás.

A WHO 2018-ra vonatkozó adatai szerint

  • elégtelen fizikai aktivitás miatt évente 1,6 millióan,
  • alkoholfogyasztás következtében 3,3 millióan,
  • egészségtelen táplálkozás miatt 4,1 millióan,
  • a bel- és kültéri levegő szennyezettsége következtében 6,8 millióan

  • haltak meg világszerte.

    A dohányzás 7,2 millió ember haláláért felelős az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint.

    Fal professzor kitért arra is, hogy ezek a civilizációs vagy nem fertőzés útján terjedő betegségek a halálesetek 63 százalékát okozzák. Arra is rámutatott, hogy a szegényebb országokban, ahol a víztisztaság, a levegő minősége, valamint a higiéniai körülmények nem megfelelők, a felnőttkor előtti elhalálozások mintegy 80 százaléka ugyancsak ezekhez a betegségekhez köthető – noha ismert közvetlen összefüggés nincs.

    Fotó: AFP

    Kifejtette ugyanakkor, hogy az NCD-k a legnagyobb arányban nem a társadalmak legszegényebb rétegeit, hanem az alsó középosztály tagjait fenyegetik. A megbetegedések száma ebben a rétegben kiugróan magas. Ugyanakkor a szegényebb rétegek együtt sokkal nagyobb részben vannak kitéve az NCD-k, így a mentális betegségek kockázatainak, mint bármely társadalmi réteg.

    Ez és a társadalom öregedésének több régiót érintő problémája a gazdaságot sem kíméli – mutatott rá Fal.

    A WHO egy másik jelentése szerint a legfőbb halálozási okok a civilizációs betegségek voltak 2018-ban. Az összes haláleset 71 százaléka (41 millió) köthető valamely NCD-hez. Minden évben 15 millióan halnak meg emiatt 30 és 69 éves koruk között, vagyis munkaképes koruk második felében.

    A betegségtől szenvedő dolgozó nem vagy nem eléggé hatékonyan termel a munkáltatójának.

    Fal szerint, ha energiánkat e betegségek elkerülésére, illetve gyógyítására fordítanánk, azzal azt érnénk el, hogy

    minden, az NCD-k elkerülésére befektetett dollár után a gyógyult betegek legkevesebb 7 dollárt termelnének vissza 2030-ig.

    Ehhez azonban először át kell gondolni a költségvetést.

    Orvosi költségek

  • orvosi ellátás
  • diagnózis, eljárások, gyógyszerek
  • fekvő- és járóbeteg-ellátás
  • Nem orvosi költségek

  • a gyógykezelés és a gyógyszerek szállítása
  • tájékoztatás és oktatás
  • kutatás
  • fejlesztés
  • Európára nézve különösen fenyegető tendenciáról van szó gazdasági értelemben is. A civilizációs betegségek nagyban hozzájárulnak a munkaerőhiány növekedéséhez.

    A kezelések is drágulnak, különösen olyan esetben, amikor valaki egyszerre több betegségben szenved.

    A munkaképesség és a teljesítmény visszaesik, a betegség súlyosságától függően.

    Ez azért is fontos, mert részben az NCD-k okolhatók a társadalmak elöregedéséért, pedig – mutat rá Fal – az ezekből következő fiatalkori elhalálozások megelőzhetők lennének. Szerinte ugyanis a megbetegedéseket kiváltó okok többsége ismert és elkerülhető.

    Fal szerint megoldást jelenthet, ha vonzóvá tesszük az egészségügybe való befektetés lehetőségét, az egészségügyi képzések és a megelőzés támogatásával.

    Érdemes volna továbbá külső támogatókat is bevonni a fejlesztésbe, ideértve a magánszemélyek és a nonprofit szervezetek befektetéseit.

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek