Koronavírus: a cégeknek célszerű definiálni a vis maior eseteket
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz a termelő vagy kereskedelmi cég, amely nem tud eleget tenni majd szerződéses kötelezettségeinek a bevezetett járványügyi korlátozások miatt, elvileg mentesülhet a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének kötelezettsége alól,
ám ennek sikere alapvetően függ attól, hogy a szerződéses jogviszonyra mely állam jogát kell alkalmazni, illetve, hogy az adott szerződés hogyan definiálja a vis maior fogalmát – hívták fel a figyelmet jogi szakértők.
A BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda közleményében emlékeztet rá, hogy
a kínai hatóságok intézkedései a koronavírus-járvány megfékezése érdekében, például gyárak, logisztikai központok, vízi- és légikikötők határozatlan időre történő lezárása,
valószínűleg egyre több magyar gyártó és szolgáltató számára lehetetlenítheti el, hogy teljesítse szerződéses kötelezettségeit.
Ha a felek megállapodása a magyar jog szabályainak alkalmazásáról szól, akkor a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) az irányadó, amely szerint akkor mentesülhet a felelősség alól egy társaság, ha bizonyítja, hogy az ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható vis maior – mint például a természeti csapás, vagy a járvány – okozta a szerződésszegést, és nem volt elvárható, hogy az ezáltal okozott kárt elhárítsa.
Ebből következően nem lehet a felelősség alól mentesülni, ha a körülmény a szerződés megkötése időpontjában előre látható volt, és úgy vélik, hogy az idén megkötött szerződéseknél nehézséget jelenthet a vis maiorra hivatkozás, mivel januárban már számolni lehetett a koronavírus miatti szállítási problémákkal és egyéb fennakadásokkal. Ezért is célszerű a szerződésekben a vis maior helyzeteket és a szükséges eljárásokat minél konkrétabban szabályozni – hangsúlyozzák.
