Rendkívül ambivalensen viszonyul a magyar társadalom a hálapénz jelenségéhez – derült ki a Transparency International Magyarország a CEU Közpolitikai Iskolájának Policy Labs programjával közösen végzett, a korrupcióval kapcsolatos társadalmi attitűdöket felmérő kutatásából. A magyarok mindössze 10 százaléka vallotta azt, hogy az elmúlt egy évben „hálája jeléül fizetett” valamilyen nem hivatalos juttatást közszolgáltatások igénybevétele során, ebbe beletartoznak az egészségügyi dolgozók, a kéményseprők és az adóellenőrök is.
Ugyanakkor ennél jóval magasabb (40 százalék azoknak az aránya, aki elfogadhatónak tartja, hogy az egészségügyben dolgozó orvosok és ápolók valamilyen ajándékot vagy pénzt fogadjanak el a munkájukért, mivel alacsony a fizetésük, és csupán a megkérdezettek 21 százaléka tartotta erkölcsileg vállalhatatlannak a paraszolvenciát – derült ki a reprezentatív közvélemény-kutatásból.
A kutatás alapjául szolgáló adatfelvételt a Tárki Zrt. végezte el 2020. január második felében személyes lekérdezéssel, egy 1018 fős, a magyar felnőtt lakosságra nézve reprezentatív mintán.
A megkérdezettek 40 százaléka tekinti korrupciónak a hálapénzt. Minden hatodik válaszadó viszonyul kifejezetten pozitívan a hálapénzhez, míg a legnagyobb csoportot, csaknem a megkérdezettek 40 százalékát azok alkotják, akik szerint „akár egyetértünk vele, akár nem”, a hálapénz a közegészségügy szerves része. A hálapénzt kifejezetten ellenzők – ez körülbelül a megkérdezettek egyötöde – szerint a jelenség egyenlőtlen viszonyokat teremt az egészségügyben.
